 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az SZDSZ közleménye a lemásolt kormányprogramról
"A héten több helyen olyan MDF-szórólapok jelentek meg, amelyek a
Magyar Demokrata Fórum kormányprogramjaként lényegében szószerint
ezt a tizenkét pontot tartalmazzák. ,,Ha a Magyar Demokrata Fórum a
nemzeti többséggel alakít kormányt, akkor...,, kezdődik a szöveg, s
azután még a pontok sorrendjét is megtartja. Egyedül a
sajtószabadság helyreállításánál, a negyedik pontban van eltérés: az
MDF-változat kihagyja a tévé-kuratórium megszüntetéséről szóló
ígéretet.
Valószínűleg egy helyi MDF-szervezet ügyetlenségéről van szó.
Esetleg áprilisi tréfáról. Várjuk a magyarázatot.
Budapest, 1990. április 1.
A Szabad Demokraták Szövetsége
ügyvivői
"
SZER, Földközelben:
Mit kíván az RMDSZ? - pogrom-jóslat Romániából
"A
Ceausescu-rezsim korában a második vonalban elhelyezkedő erők úgy
ragadták magukhoz a hatalmat, hogy a nemzeti kisebbségek
gyakorlatilag semmit sem profitáltak ebből, vagyis a kollektív
jogfosztottság továbbra is a gyakorlati életben realizálódik. A
román értelmiség egy kis, de befolyásos csoportja ugyanis rendkívül
eredményesen szítja napról napra a románság és a magyarság közti
gyülölködést, ami olyan feszültség forrásává vált mára, hogy az egy
szikra hatására robbanáshoz vezethet.
"
|
|
|
|
|
|
 |
Csehszlovákia - március 15.
|
Láng Judit, az MTI tudósítója jelenti:
Prága, 1990. március 16. péntek (MTI-tud) - Sok évtized
után, tiltás és korlátozások nélkül emlékezhetett meg a
csehszlovákiai magyarság 1848. március 15-éről.
Pozsonyban a ligetfalusi Petőfi-szobornál a CSEMADOK városi
bizottsága és a Nyílt Fórum rendezésében tartottak megemlékezést,
amelyen részt vett és a Petőfi-szobornál koszorút helyezett el
Szerencsés János magyar főkonzul is. A pozsonyi megemlékezésen
képviseltette magát a CSEMADOK vezetőségén kívül az Együttélés
politikai mozgalom, a Független Magyar Kezdeményezés, a Magyar
Diákszövetség, valamint a szlovákiai Magyar Kereszténydemokrata
Mozgalom, illetve a Közvélemény az Erőszak Ellen mozgalom. A
Közvélemény az Erőszak Ellen nevében felszólaló Lubomir Feldek
egyebek között azt hangoztatta: a születő csehszlovákiai
demokráciának erősebbnek kell lennie minden nacionalista
megnyilvánulásnál. Duka-Zólyomi Árpád a CSEMADOK részéről arra hívta
fel a figyelmet: a csehszlovákiai magyarságnak elemi joga, hogy az
egyetemes magyarsághoz tartozzon. Az Együttélés mozgalom vezetője,
Duray Miklós annak a véleményének adott hangot, hogy az 1848-as
forradalommal ellentétben, amely igazán új értékeket teremtett, ma
Kelet-Közép-Európában nem valódi forradalomról, hanem egy sok
évtizedes vargabetű remélhető végéről van szó. Arra figyelmeztetett:
a ,,mindenki egyenlő, de vannak tőlünk egyenlőbbek,, orwelli elmélet
nem csupán kommunista hagyomány. Új ellenségképek alakulnak ki,
nincs megoldva a nemzetiségi kérdés, és nem alakult ki a normális
együttélés lehetősége. ,,Az együttélést hirdetem, de nem feltételek
nélkül, hanem 1848 emancipációt hozó szellemében,, - hangoztatta
Duray Miklós.
Március 15. alkalmából a csehszlovákiai magyarok ünnepi
nagygyűlést tartottak Kassán; Rozsnyón a Múzeumkertben Kossuth Lajos
szobrát koszorúzták meg. A rozsnyói megemlékezésen jelen volt
Magyarországról Kun Ferenc, a Rákóczi Szövetség alelnöke is.
Rimaszombaton, Királyhelmecen a Petőfi-emléktáblákat koszorúzták meg
ünnepélyesen, megemlékezés volt Érsekújváron, Nagykaposon, Losoncon,
Füleken, Somorján, Dunaszerdahelyen. +++
1990. március 16., péntek 14:45
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|