 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az SZDSZ közleménye a lemásolt kormányprogramról
"A héten több helyen olyan MDF-szórólapok jelentek meg, amelyek a
Magyar Demokrata Fórum kormányprogramjaként lényegében szószerint
ezt a tizenkét pontot tartalmazzák. ,,Ha a Magyar Demokrata Fórum a
nemzeti többséggel alakít kormányt, akkor...,, kezdődik a szöveg, s
azután még a pontok sorrendjét is megtartja. Egyedül a
sajtószabadság helyreállításánál, a negyedik pontban van eltérés: az
MDF-változat kihagyja a tévé-kuratórium megszüntetéséről szóló
ígéretet.
Valószínűleg egy helyi MDF-szervezet ügyetlenségéről van szó.
Esetleg áprilisi tréfáról. Várjuk a magyarázatot.
Budapest, 1990. április 1.
A Szabad Demokraták Szövetsége
ügyvivői
"
SZER, Földközelben:
Mit kíván az RMDSZ? - pogrom-jóslat Romániából
"A
Ceausescu-rezsim korában a második vonalban elhelyezkedő erők úgy
ragadták magukhoz a hatalmat, hogy a nemzeti kisebbségek
gyakorlatilag semmit sem profitáltak ebből, vagyis a kollektív
jogfosztottság továbbra is a gyakorlati életben realizálódik. A
román értelmiség egy kis, de befolyásos csoportja ugyanis rendkívül
eredményesen szítja napról napra a románság és a magyarság közti
gyülölködést, ami olyan feszültség forrásává vált mára, hogy az egy
szikra hatására robbanáshoz vezethet.
"
|
|
|
|
|
|
 |
Csehszlovák parlament - magyar felszólalások
|
Láng Judit, az MTI tudósítója jelenti:
Prága, 1990. február 27. kedd (MTI-tud) - A csehszlovák
szövetségi parlament kedden kezdte meg a választási törvénytervezet
vitáját. Ebben több szlovákiai magyar képviselő is felszólalt és
bírálta a tervezetet. Sidó Zoltán, a CSEMADOK elnöke nem
demokratikusnak nevezte, hogy a parlamentbe csak azok a pártok vagy
mozgalmak juthatnak be, amelyek megszerzik a szavazatok öt
százalékát. Mint mondotta, ez döntő többségében azokat a pártokat
sújtja, amelyeknek nincs saját sajtószervük és csak részben
kiépített belső struktúrájuk van. Véleménye szerint a kisebb
pártoknak elméletileg sincs lehetőségük arra, hogy a közvéleménnyel
megismertessék politikai céljaikat. Sidó Zoltán felszólalásában a
parlament elnökségét figyelmeztette a növekvő nemzetiségi
súrlódásokra Dél-Szlovákiában és azt javasolta, haladéktalanul
hozzanak létre megfelelő bizottságot a problémák megoldására.
Popely Gyula, az Együttélés politikai mozgalom egyik szervezője
felszólalásában szintén bírálta a választási törvénytervezetet,
mindenekelőtt az ötszázalékos küszöböt, amely véleménye szerint
főleg a nemzeti kisebbségek tagjaitól veszi el a lehetőséget, hogy
mandátumhoz jussanak. Javasolta, hogy törvényben rögzítsék az
arányos képviselet elvét, esetleg azt, hogy az ötszázalékos kikötés
ne vonatkozzon a nemzetiségekre. Duray Miklós, az Együttélés
politikai mozgalom vezetője bírálta, hogy a képviselőknek nem volt
elég idejük áttanulmányozni a törvénytervezetet. Duray annak a
véleményének adott hangot, hogy a törvénytervezet egyes elemei
antidemokratikus rendszer új típusát, az államtotalitás bevezetését
tenné lehetővé, a megválasztott képviselők nem a választóik, hanem a
pártok érdekeit részesítenék előnyben. Azt is elmondotta, ha a
pártok választási indulásához tízezer tagra vagy aláírásra lenne
szükség, akkor ez a tagok és az aláírások hajszolásához vezetne,
illetve formális tagságot eredményezne.
Vitéz Erika kassai képviselőnő szintén azt követelte, hogy az
ötszázalékos küszöb ne vonatkozzon a nemzetiségi kisebbségek
politikai pártjaira és síkraszállt az anyanyelv hivatali használata,
a saját nemzetiségi iskolahálózat, főiskola, s kulturális életük
autonóm irányítása, valamint amellett, hogy a nemzetiségek megfelelő
képvisletet kapjanak a szövetségi csúcsszervekben. Sándor Eleonóra,
a Független magyar kezdeményezés tagja azt javasolta: dolgozzanak ki
nemzetiségi programot és a kisebbségeknek a jelölőlistákon olyan
helyet biztosítsanak, amely lehetővé teszi, hogy képviselői
mandátumhoz jussanak. +++
1990. február 28., szerda 07:03
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|