 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Retusálás? - Az MDF sajtóirodájának közleménye
"A Magyar Demokrata Fórum egyik
választási reklámfilmjében szerepel néhány jelenet az első, 1987-es
lakitelki találkozóról. Néhányan - köztük Pozsgay Imre -
nehezményezik, hogy a felvételekről hiányzik az ismert
MSZP-politikus arca. A lakitelki találkozó mintegy 7-8 órás
anyagából nem volt nehéz olyan részleteket kiválasztani, amelyiken
nem volt rajta a vendégként meghívott Pozsgay Imre. Ismeretes, hogy
ezen a találkozón szinte minden, ma különböző úton járó párt tagjai
ott voltak. Ezt sohasem kívántuk tagadni. Azt viszont igen, hogy az
MDF-filmösszeállítás kockáiból Pozsgay Imrét bárki retusálással
eltüntette volna."
SZER, A munka világa:
Választási furcsaságok - Rácz Sándor nyilatkozata
"Mert miként magyarázható, hogy mondjuk az a Horn
Gyula, aki az 1956-os forradalom eltiprása után bizonyíthatóan
pufajkásként vett részt a megtorlásban, mégis az élre került
választókerületében, viszont Rácz Sándor, a Nagybudapesti Központi
Munkástanács elnöke - akit élegfogytiglani börtönre ítéltek, és
mindig hű maradt a magyar nép ügyéhez - néhány száz szavazattal
lemaradva csak a negyedik helyen végzett, és nem jutott tovább?
"
|
|
|
|
|
|
 |
Megalakult a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége (1.rész)
|
Márkus Gyula, az MTI tudósítója jelenti:
Belgrád, 1990. március 31. szombat (MTI-tud. ) - A Zombor
melleti Doroszlón szombaton délután megtartotta alakuló közgyűlését
a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége (VMDK).
Herceg János, az ismert jugoszláviai magyar író a közgyűlést
megnyitó beszédében hangoztatta, hogy Vajdaság-szerte a magyarok
tízezrei figyeltek erre az eseményre. Kiemelte, hogy a közösség
törekvéseit az egyetemes magyarság, az egységes Jugoszlávia és a
közös Európa elvei vezérlik. Megállapította, hogy napjainkban az
összeurópai érdekek olyan irányban hatnak, amelyek megfelelnek a
nemzeti kisebbségek érdekeinek is.
Ágoston András, az újvidéki Fórum Lap- és Könyvkiadó
igazgatóhelyettese, a VMDK kezdeményező bizottságának
vezéregyénisége beszámolójában hangsúlyozta, hogy a közösség
Jugoszlávia népei és nemzetiségei egyenjogúsága érvényesítésének
szervezeti és politikai eszköze lesz. Célja, hogy elősegítse a
nemzeti-nemzetiségi egyenrangúság megvalósítását a Vajdaságban,
illetve a Szerb Köztársaságban.
A VMDK programja támogatja a Jugoszláviában meghirdetett
reformokat, síkra száll a társadalmi és politikai változásokért, a
pártállam jogállammá történő átalakításáért, a tőke-, áru- és
munkaerőpiaccal rendelkező piacgazdaságért, a többpártrendszerű
parlamenti demokrácia megteremtéséért. Kidomborítja, hogy létre kell
hozni a népek és nemzetiségek egyenjogúságának új modelljét, mert az
eddigi a pártállam jegyeit viseli és kimerítette belső tartalékait,
nem hoz megfelelő eredményeket, a kis létszámú nemzetiségek - így a
vajdasági magyarok - soraiban nem biztosítja a felgyorsult
asszimilációs folyamat megállítását. Az új modellre nem azért van
szükség, hogy a nemzeti-nemzetiségi egyenjogúság szükségességének
alapgondolata megváltozzon, hanem azért, hogy az minél
következetesebben és teljesebben valóra váljon a jogállam, a
piacgazdaság és a politikai pluralizmus feltételei között. A
nemzetiségi politikát meg kell szabadítani az egypárti ideológia
béklyóitól, s a nemzetiségi jogokat az emberi jogok sajátos
területeként kell kezelni. (folyt.)
1990. március 31., szombat 16:26
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|