|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Keresztény Nemzeti Unió tagjainak felhívása
"A Keresztény Nemzeti Unió
felszólítja tagjait, támogatóit és szimpatizánsait, a Szent Korona
felkéri olvasóit, hogy április 8-án, a választások második
fordulóján a Magyar Demokrata Fórum jelöltjeire szavazzanak .
A magyar nemzet jövője szempontjából sorsdöntőnek tartjuk, hogy
a Magyar Demokrata Fórum kormányzóképesen kerüljön ki a
választásokból, és ehhez a Keresztény Nemzeti Unió minden segítséget
megad.
1990. március 29.
A Keresztény Nemzeti Unió tagjai:
Magyar Nemzeti Párt
Független Magyar Munkáspárt
Bizottmány Erdély Megmentéséért
Magyar Legitimista Párt
Magyar Nemzetőrök Szövetsége
Mindszenty Emlékbizottság
Magyar Demokrata Keresztény Párt
"
SZER, Hírek, 11.00:
Zsidóüldözés Romániában?
"A romániai
főrabbi washingtoni látogatásán arról számolt be, hogy Romániában
újjáéledőben van az antiszemitizmus és ismét szerveződik a Vasgárda,
amelynek tagjai 1941-ben pogromokat hajtottak végre zsidók ellen. A
rabbi szerint az utóbbi időben számos romániai zsidó életét
megfenyegették és megrongáltak egy vidéki zsinagógát is.
A bukaresti kormány hangoztatta, hogy meg fogja bűntetni az
antiszemita akciók végrehajtóit, de a főrabbi kétkedésének adott
hangot azzal kapcsolatban, hogy a hatóságok megfelelő hatékonysággal
képesek fellépni.
"
|
|
|
|
|
|
|
Út a ,,zöldülő,, Európa felé - 1.
|
1990. március 29. csütörtök (The Economist/MTI-Panoráma) -
Aligha lehet kétséges, hogy európa nyugati felén megsokasodnak a
környeztvédelmi viták, amikor 1992-ben leomlanak a tizenkét közös
piaci ország között húzódó vámhatárok. Az egységes Nyugat-Európában
legalább olyan nehéz lesz feltartóztatni a környzetszennyező anyagok
és technológiák vándorlását, mint mondjuk a kábítószerek áramlását a
jelképesre zsugorodó határokon át. A brüsszeli bizottság szakértőit
már most is élénken foglakoztatják azok a problémák, hogy miként
lehet egységes és méltányos környezetvédelmi szabványokat
megállapítani olyan közösségben, amelybe egyaránt beletartozik a
Ruhr-vidék és Szicília.
A dilemma nagyjából úgy fogalmazható meg, hogy miközben a Közösség lebontja a vámhatárokat, nem akar gátat vetni annak, hogy egyik ország esetleg szigorúbb környezetvédelmi előírásokat alkalmazzon, mint a szomszédja. De hol lehet meghúzni a határt? Nyilvánvaló, ha például az NSZK - vagy 1992-ben már Németország - szigorúbb környezetvédelmi követelményeket támaszt, a többiek könnyen vádolhatják azzal, hogy többé vagy kevésbé álcázott módon korlátozza a Közösségen belüli kereskedelmet. Ellenkező esetben, ha mondjuk Portugália gyengébb környezetvédelmi követelményeket támaszt saját iparával szemben, akkor azt vethetik a szemére, hogy kedvező versenyhelyzetbe hozza saját termékeit az egységes piacon. Általában is, vajon a rendszerint kevésbé fejlett országok alacsonyabb normái csökkenteni fogják konkureciahátrányukat?
Amikor például Dánia 1981-ben bevezette, hogy a sört és az üdítő italokat csak visszaváltható és kötelező betétdíjért árult üvegekben lehet forgalomba hozni az országban, a külföldi sörgyártók morgolódni kezdtek, mondván, hogy ez felemészti a viszonylag kis piacon elérhető profitjukat. A Közösség nemzetközi bíróság elé vitte az ügyet mondván, hogy Koppenhága ezzel a lépésével aránytalanul magas környzetvédelmi mércét állított az oda exportálók útjába. A bíróság azonban elutasította a keresetet s ezzel tulajdonképpen a környeztvédelemnek adott elsőbbséget a kereskedelem bizonyos nem vám jellegű korlátozását is eltűrve.
A környzetvédelmi előírások szigorát a Zöldek befolyását tekintve a közös piaci országok három rétege különböztethető meg: az első szinten az NSZK, Hollandia és Dánia áll, ahol magasak a követelmények, a harmadikon Görögország, Spanyolország, Portugália és Írország és bizonyos tekintetben Olaszország, és valahol közöttük helyzekedik el Nagy-Britannia, Franciaország és Belgium. (folyt.)
1990. március 29., csütörtök 14:29
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|