|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Független Kisgazdapárt Politikai Bizottságának közleménye
"A Független Kisgazdapárt piliscsabai
szervezete március 27-én gyűlést tartott. A gyűlésen a tagság
megdöbbenését fejezte ki a Malév azon döntése ellen, hogy önkényesen
leállította a Szovjetunió-Budapest-Izrael charter járatokat. Ezt az
intézkedést a terrorizmusnak tett engedményként értékelte a
piliscsabai szervezet és felszólította a párt politikai bizottságát,
hogy foglaljon állást az ügyben.
A politikai bizottság egyetért a piliscsabai szervezet
javaslatával és elítéli a Malév önkényes döntését, egyben
felszólítja a Malévet, hogy a járatokat azonnal indítsa meg, mert
magatartásával kárt okoz erkölcsileg és anyagilag Magyarországnak és
a világ közvéleménye előtt rossz színben tünteti fel hazánkat."
SZER, Magyar híradó:
Sütő András útja Budapestig
"Sütő András a megostromolt RMDSZ székházából egy teherautón
végül is a marosvásárhelyi sürgősségi sebészetre került. Ott azonnal
megkezdték a gondozását, ellátását. Ám gyanús elemek vették körül a
kórházat, ezért sem kezelőorvosai, sem ő nem találta
ott-tartózkodását a továbbiakban biztonságosnak. Hogy végül is a
marosvásárhelyi kórház magyar orvosai kikkel vették fel akkor
éjszaka - 19-ikéről 20-ikára virradó éjszaka - a kapcsolatot, azt
nem tudom. Tény az, hogy egy román katonai repülőgéppel szállították
még akkor éjszaka folyamán Bukarestbe, a központi katonai kórházba,
ahol egy szemsebész ezredes, valamint az intenzív osztály főnöke
kezdte kezelni. A magyar orvosok megállapítása szerint mindent
elkövettek, ami orvosilag és emberileg lehetséges Sütő András
gyógyítása és szemének megmentése érdekében."
|
|
|
|
|
|
|
Dumas-Hurd találkozó Párizsban
|
Kis Csaba, az MTI tudósítója jelenti:
Párizs, 1990. március 28. szerda (MTI-tud)- A NATO esetleges
átalakítása, a német egyesítés, az EGK problémái és a litvániai
helyzet volt napirenden Roland Dumas francia és Douglas Hurd brit
külügyminiszter szerdai konzultációján Párizsban. Hurd a megbeszélés
után kijelentette, London azt szeretné, ha Franciaország ,,teljes
mértékben,, részt venne egy ,,újonnan meghatározott,, szövetség
tevékenységében. Mint ismeretes, Párizs csak a politikai
együttműködésben vesz részt, a katonaiban nem, bár több ízben
jelezte, hogy bizonyos változások esetén hajlandó lenne erre.
A brit külügyminiszter azt mondotta, hogy az Európában bekövetkezett politikai és katonai változásoknak megfelelően ,,újra kell gondolni a NATO jövőjét,,. Nem volt hajlandó azonban kifejteni, hogyan képzeli el ezt, mennyiben változna a szövetség katonai együttműködése, s az ilyen változás miként tenné lehetővé Franciaország részvételét. Szerinte az új módon megformált NATO-ban is lennének ,,állandó elemek,, , mint például az erőteljes amerikai katonai jelenlét Európában, s Németország NATO-tagsága, de más vonatkozásokban módosítani kell a szövetség elképzeléseit. Ugyanakkor kijelentette, hogy a két ország ,,szellemi motorja lehet,, együttműködésével az európai biztonsági folyamatoknak.
A találkozon Hurd szerint a két miniszter ,,csaknem teljesen egybeeső,, álláspontra jutott a német egyesítést illetően. Változatlanok viszont a nézetkülönbségek az Európai Közösségek jövőjével kapcsolatos tervek terén. Nagy-Britannia például nem tartja elfogadhatónak Mitterrand elnök vasárnap kifejtett elképzelését a gazdasági és pénzügyi unióra vonatkozó tárgyalások 1991 közepéig történő befejezéséről. Hurd szerint hosszabb időre van szükség ahhoz, hogy teljesen egyetértésre lehessen jutni az unió minden kérdésében.
A brit külügyminiszter szólt a litván kérdésről is. Szerinte a szovjet vezetés ugyan fenn akarja tartani a nyomást Litvániára, de nem akar katonai erővel beavatkozni, mert tisztában van egy ilyen lépés súlyos nemzetközi következményeivel. Ez senki számára sem lenne kívánatos, a Szovjetunió számára sem. Hangsúlyozta azonban, hogy a Nyugatnak kifejezésre kell juttatnia Moszkvánál aggályait, azt az óhaját, hogy a litván problémát békés úton rendezzék. +++
1990. március 28., szerda 17:23
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|