|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Kilenc párt nyilatkozata
"1. A pártok túlnyomó többsége, március 14-ére az SZDSZ-t kivéve
valamennyi, az ünnep közös összefogást megtestesítő nemzeti jellegét
szerette volna kiemelni, pártpolitikai érdekek, az aktuális
választási kampány fölé emelkedve. Úgy vélték, a pártküzdelmek
természetes menetében kellenek napok, ünnepek, amikor azt kell
hangsúlyoznunk, ami összeköt minket a különbözőségek ellenére is.
2. Az SZDSZ álláspontja: legyen korlátlan választási kampány,
képviselőjelöltek beszédei stb., folytatva e napon is a
pártpolitikai küzdelmeket.
Ahogy közeledett március 15-e, a TV vezetői egyre nehezebb
helyzetbe kerültek, mert ők csak azt közvetíthették, amit a rendezők
(adott esetben 13 rendező párt és szervezet) megrendeznek. De az ő
megegyezésük késett. A Fidesz is és az MNP is javasolta: közös
ünnepségre kerüljön sor, melyen határainkon inneni és túli jeles
személyiségeket (Kosáry Domokos, Sütő András, Dobos László stb.)
kérjenek fel a beszédek megtartására, az egész nemzet összefogását
jelképezve. Ez az SZDSZ és az SZDP ellenszavazata miatt nem
valósulhatott meg."
Román nyelvű SZER, Actualitatea:
A román nyelvű SZER-adás elítéli a román magatartást
"A bukaresti vezetés valahogy már megszerezte azt a nagy
ügyességet, hogy a problémákat úgy oldja meg, hogy a szőnyeg alá
sepri, hogy mások ne tudjanak róla. Valahogy így tettek - jobban
mondva semmit sem tettek - a magyar kisebbség problémájának
megoldására az alatt a drága idő alatt, amely januártól napjainkig
telt el."
|
|
|
|
|
|
|
Kilenc párt nyilatkozata (1. rész)
(OS)
|
1990. március 22., csütörtök - A legnagyobb nemzeti ünnepeink között tartjuk számon március 15-ét, ezért a több évtizedes diktatúra utáni első szabad március 15-e megünneplésére a nemzet összefogását, érdekegyesítését kifejező 1848-as hagyományoknak megfelelőn készültünk, ennek szellemében vállaltuk az ünnepségek megrendezését.
Törekvéseink vidéken eredményesebbek voltak, mint a fővárosban. Budapesten 13 politikai párt és szervezet fogott össze, hogy közösen, de legalábbis egyeztetve, erőszakmentesen ünnepeljen és hívja közös ünnepre a főváros népét. Együttműködésünk első eredménye a Bajcsy-Zsilinszky Társaság által javasolt elv elfogadása a Fidesz, FKgP, az MDF, az MNP, a Demisz által, ,,hogy március 15-e a magyarság összefogását hangsúlyozó nemzeti ünnep legyen, és így legyen mentes minden pártpolitikai kampányelemtől,,. (Ezt az elvet alkalmazva, azon nyomban tiltakoztak a képviselőjelölt Németh Miklós beszédének közvetítése ellen, aminek az MTV és az MR Felügyelő Bizottsága és a Televízió Elnöksége helyt is adott.) Az SZDSZ ezen az ülésen nem vett részt, legközelebb megjelent és arra hivatkozva, hogy ő nem írta alá, ezért ez nem is kötelező. Ettől kezdve két irány bontakozott ki a pártok által folytatott közel 50 órás tárgyalásokon:
1. A pártok túlnyomó többsége, március 14-ére az SZDSZ-t kivéve valamennyi, az ünnep közös összefogást megtestesítő nemzeti jellegét szerette volna kiemelni, pártpolitikai érdekek, az aktuális választási kampány fölé emelkedve. Úgy vélték, a pártküzdelmek természetes menetében kellenek napok, ünnepek, amikor azt kell hangsúlyoznunk, ami összeköt minket a különbözőségek ellenére is.
2. Az SZDSZ álláspontja: legyen korlátlan választási kampány, képviselőjelöltek beszédei stb., folytatva e napon is a pártpolitikai küzdelmeket.
Ahogy közeledett március 15-e, a TV vezetői egyre nehezebb helyzetbe kerültek, mert ők csak azt közvetíthették, amit a rendezők (adott esetben 13 rendező párt és szervezet) megrendeznek. De az ő megegyezésük késett. A Fidesz is és az MNP is javasolta: közös ünnepségre kerüljön sor, melyen határainkon inneni és túli jeles személyiségeket (Kosáry Domokos, Sütő András, Dobos László stb.) kérjenek fel a beszédek megtartására, az egész nemzet összefogását jelképezve. Ez az SZDSZ és az SZDP ellenszavazata miatt nem valósulhatott meg. (folyt. köv.)
1990. március 22., csütörtök 18:48
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|