|
|
 |
|
 |
A Gallup Budapest Ltd. felmérése: a választásokon az MDF és az
SZDSZ küzd majd az első helyért (2. rész)
|
Ugyancsak figyelemre méltó tapasztalat, hogy a településtípusok
összefüggését tekintve kiegyenlítődtek az erőviszonyok az MDF,
illetőleg az SZDSZ szavazóit illetően.
A foglalkozás szerinti csoportosításban a Független Kisgazdapárt
kiugróan magas szavazati aránya számíthat a mezőgazdasági dolgozók,
illetőleg a volt mezőgazdasági dolgozók körében, az SZDSZ-t pedig
főként az értelmiségiek preferálják. Az ország régióit figyelembe
véve a Független Kisgazdapárt rendkívül erősnek tűnik az Alföldön.
Az északi iparvidékeken a Magyar Szocialista Párt és a Magyar
Szocialista Munkáspárt, valamint a Magyarországi Szociáldemokrata
Párt érhet el jó eredményt.
Figyelemre méltó tapasztalatként említették a Gallup Budapest
kutatói, hogy a potenciális szavazók mozgósításával főként a Fidesz
és a Kereszténydemokrata Néppárt, némileg pedig az MSZMP javíthat
százalékos eredményén.
A felmérés során megkérdezték az interjúalanyokat a leendő
köztársasági elnök személyéről. E poszton - 8 felsorolt névből - a
megkérdezettek 24,6 százaléka látná szívesen Németh Miklóst, őt
Király Zoltán 22,6 és Szűrös Mátyás 12,3 százalék követi. Az MDF és
az SZDSZ potenciális szavazóinál viszont Király Zoltán megelőzi
Németh Miklóst 30-22,7, illetve 30-17,4 százalékos aránnyal. A
felmérés készítői tudakozódtak a politikusok ismertsége iránt is.
Hat párt (MSZP, MDF, SZDSZ, SZDP, Fidesz, Független Kisgazdapárt)
három-három politikusának ismertségét igyekeztek felmérni, s ezt a
mutatót tekintve jelentős az MSZP előnye, hiszen a megkérdezett ezer
főből Pozsgay Imrét 971, Nyers Rezsőt 949, Horn Gyulát 890 ismerte.
Az ellenzéki politikusoknál az élcsoport: Csurka István (MDF) 534,
Petrasovits Anna (SZDP) 514, Tamás Gáspár Miklós (SZDSZ) 360.
Összesítve az ellenzékieknél ez a mutató nem éri el a 60 százalékot,
ami nemzetközi mércével mérve igen alacsony szintnek tekinthető.
A Gallup Budapest Ltd. szakemberei szerint a választási
részvételt illetően mérsékelt optimizmussal tekinthet az ország
március 25-e elé. Ezt egyebek közt azzal magyarázták, hogy a
választókban gyengül az a motiváció, miszerint szabad nem elmenni.
Ugyancsak visszaszorulóban van az úgynevezett negatív attitűd,
amikor a választó csupán azt tudja, kire nem szavaz; előtérbe került
viszont az a beállítódás, amely választani tud a pártok és a
programok között. (MTI)
1990. március 12., hétfő 18:06
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|