|
|
|
|
A Gallup Budapest Ltd. felmérése: a választásokon az MDF és az
SZDSZ küzd majd az első helyért (2. rész)
|
Ugyancsak figyelemre méltó tapasztalat, hogy a településtípusok összefüggését tekintve kiegyenlítődtek az erőviszonyok az MDF, illetőleg az SZDSZ szavazóit illetően.
A foglalkozás szerinti csoportosításban a Független Kisgazdapárt kiugróan magas szavazati aránya számíthat a mezőgazdasági dolgozók, illetőleg a volt mezőgazdasági dolgozók körében, az SZDSZ-t pedig főként az értelmiségiek preferálják. Az ország régióit figyelembe véve a Független Kisgazdapárt rendkívül erősnek tűnik az Alföldön. Az északi iparvidékeken a Magyar Szocialista Párt és a Magyar Szocialista Munkáspárt, valamint a Magyarországi Szociáldemokrata Párt érhet el jó eredményt.
Figyelemre méltó tapasztalatként említették a Gallup Budapest kutatói, hogy a potenciális szavazók mozgósításával főként a Fidesz és a Kereszténydemokrata Néppárt, némileg pedig az MSZMP javíthat százalékos eredményén.
A felmérés során megkérdezték az interjúalanyokat a leendő köztársasági elnök személyéről. E poszton - 8 felsorolt névből - a megkérdezettek 24,6 százaléka látná szívesen Németh Miklóst, őt Király Zoltán 22,6 és Szűrös Mátyás 12,3 százalék követi. Az MDF és az SZDSZ potenciális szavazóinál viszont Király Zoltán megelőzi Németh Miklóst 30-22,7, illetve 30-17,4 százalékos aránnyal. A felmérés készítői tudakozódtak a politikusok ismertsége iránt is. Hat párt (MSZP, MDF, SZDSZ, SZDP, Fidesz, Független Kisgazdapárt) három-három politikusának ismertségét igyekeztek felmérni, s ezt a mutatót tekintve jelentős az MSZP előnye, hiszen a megkérdezett ezer főből Pozsgay Imrét 971, Nyers Rezsőt 949, Horn Gyulát 890 ismerte. Az ellenzéki politikusoknál az élcsoport: Csurka István (MDF) 534, Petrasovits Anna (SZDP) 514, Tamás Gáspár Miklós (SZDSZ) 360. Összesítve az ellenzékieknél ez a mutató nem éri el a 60 százalékot, ami nemzetközi mércével mérve igen alacsony szintnek tekinthető.
A Gallup Budapest Ltd. szakemberei szerint a választási részvételt illetően mérsékelt optimizmussal tekinthet az ország március 25-e elé. Ezt egyebek közt azzal magyarázták, hogy a választókban gyengül az a motiváció, miszerint szabad nem elmenni. Ugyancsak visszaszorulóban van az úgynevezett negatív attitűd, amikor a választó csupán azt tudja, kire nem szavaz; előtérbe került viszont az a beállítódás, amely választani tud a pártok és a programok között. (MTI)
1990. március 12., hétfő 18:06
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|