|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
MSZMP KB ülés
|
München, 1989. április 12. (SZER, Magyar híradó) - Az MSZMP Központi Bizottsága akár válságstábbá is alakulhatna. Az ország gazdasága változatlanul mélyponton van. A gazdaság egyensúlyi válságát - amely mögött az állami tulajdonra alapozott termelés válsága húzódik meg - a Grósz Károly által elfogadtatott, sebtében összetákolt akcióprogramokkal nem sikerült felszámolni. A Grósz- vezetésnek csak az ország veszteségeit sikerült változatlanul tovább növelnie. Mindez most párosult a lakosság egyre nagyobb anyagi megterhelésével. Az elavult gazdasági struktúrák eltávolítását a tulajdonviszonyok rendezetlensége akadályozza. A gazdasági válságból a tulajdonszabadság helyreállításával lehet csak kilábalni, mert ennek a hiánya a gazdasági bajok gyökere. Az MSZMP azonban ezt továbbra sem hajlandó megtenni, mert félti gazdasági előjogait. így szükségszerűen továbbmélyülő politikai, bizalmi válság kíséri. Ebből a politikai válságból a demokratikus politikai rendszer mielőbbi kiépítése, első lépésként az induló pártok teljes egyenlőségén alapuló szabad választások megtartása vezethetne ki. Az uralkodó párt Központi Bizottsága azonban másként keresi a kiutat: nagyjából úgy, ahogy eddig is tette - a csődbe vezető rendszer szerkezeti megváltoztatása helyett személycserékkel. Kiküldött munkatársunk, Kasza László tudósítását hallják a Központi Bizottság mai tanácskozásáról: Amikor ezt a tudósítást mikrofonba mondom még azt sem lehet pontosan tudni, hogy véget ér-e ma a Központi Bizottság zárt ülése, vagy holnap is folytatódik a vita. Minderről a pártközpont sajtóosztályának helyettes vezetője is annyit tudott mondani érdeklődésemre, hogy valamikor 9 óra után kérdezzem mégegyszer. A Duna-parti Fehér Házban tehát folyik a vita, amelynek eredményeként fejek hullanak majd. Újságíró körökben változatlanul tartja magát a nagytakarítás-verzum, amelynek értelmében a 11 tagú Politikai Bizottságból csak négyen maradnának: Grósz Károly, Németh Miklós, Pozsgay Imre és Nyers Rezső. Ha így lenne, akkor a dogmatikus és reformszárny aránya döntetlenre állna. De ha meggondoljuk, hogy a feltételezhetően menesztettek között sokkal többen tartoznak Grósz Károlyhoz, mint mondjuk Pozsgay Imréhez, akkor első pillantásra azt gondolhatnánk, hogy a mostani döntetlen előnyösebb a reformszárnynak, mint a korábbi helyzet volt. De ez persze csak látszat. Tény az, hogy a mostani átszervezés rendezője Grósz Károly főtitkár, aki régóta készül erre az akcióra. A kérdés csak az, hogy azt a listát, amelyet ma reggel a központi bizottsági tagok elé tett el tudja-e fogadtatni velük. Várható új politikai bizottsági tagként Fejti György, Berend T. Iván neve, a másik oldalon pedig Szűrös Mátyásé és Horváth Istváné. Úgy gondolom, azoknak lesz igazuk, akik egyik fél döntő győzelmével, illetve vereségével sem számolnak. A reformisták teljes győzelme Grósz Károly menesztését jelentené - ami lehet kívánatos, de pillanatnyilag valószínűtlen. Ha pedig a dogmatikusok kerülnének felül - amit Pozsgay Imre elszigetelése jelenthetne -, akkor napokon belül kettészakadna az MSZMP, a párt reformszárnya - amelynek működésével tele vannak a lapok - kiválna. Hát akkor sok hűhó semmiért? Ez sem igaz. Valószínű, hogy Grósz Károly - aki érzi, hogy egyre többen tartják őt személyében felelősnek azért, ami az elmúlt években, mindenekelőtt a gazdasági politikában történt - megpróbálja a mindent megtettem látszatot kelteni, és leghűségesebb támogatóit is feláldozza. Kérdés, hogy ez meddig elég. Számára rossz jel, hogy a Magyar Nemzet, igaz csak kis betűkkel, de kinyomtatta mai számában a Fidesz nyilatkozatát, amely tételesen felsorolja, mi minden nem valósult meg Grósz Károly úgynevezett kibontakozási programjából. Feltehetően nem kell sokat várni, és ha nem fordul döntően jobbra a helyzet, szalagcímek fogják követelni a főtitkár fejét. így aztán elképzelhető, hogy a legközelebbi átrendezésnek már nem rendezője lesz - mint a mai nap -, hanem esetleg alanya. +++
1989. április 12., szerda
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|