Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1990 › március 15.
1989  1990
1990. január
HKSzeCsPSzoV
25262728293031
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
2930311234
1990. február
HKSzeCsPSzoV
2930311234
567891011
12131415161718
19202122232425
2627281234
567891011
1990. március
HKSzeCsPSzoV
2627281234
567891011
12131415161718
19202122232425
2627282930311
2345678
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
SZER, Magyar híradó:

Március 15. ünneplése Romániában

"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban, rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette meg és koordinálta. Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi létnek. "

Az Országgyűlés szombati munkanapja (1. rész)

1990. december 22., szombat - Szombatra alig-alig maradt tárgyalnivalója az Országgyűlésnek. Reggel 9 óra után néhány perccel egyetlen hozzászólás után lezárult a helyi adókról szóló törvényjavaslat részletes vitája. A tárgyalásnak ebben a szakaszában a képviselők - ahogyan ezt a Házszabály lehetővé teszi - saját módosító indítványaikat indokolták, főként akkor, ha azt valamely bizottság nem támogatta. Jónéhány hozzászóló a helyi adók és a költségvetés kapcsolatát elemezte - a legkülönbözőbb szempontból. Volt, aki arra hívta fel a figyelmet, hogy az önkormányzatok számára a helyi adók kivetésekor olyan kiskapuk is megnyílnak, amelyek ,,segítségével,, a költségvetés hiányát növelhetik. Többen változtatni kívántak - az eredeti előterjesztéshez képest - az adómegállapítás szabályain, jónéhányan az adómentességi kör bővítését szorgalmazták, számtalan jó ötletet, hasznosítható javaslatot fogalmazva meg. De akadt olyan képviselő is, aki az ebadó újbóli bevezetése érdekében kardoskodott. (folyt. köv.)





1990. december 22., szombat 09:51


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Az Országgyűlés szombati munkanapja (2. rész)


A képviselők ezután a Társadalombiztosítási Alap 1991 évi
költségvetéséről szóló törvény elfogadásáig szükséges egyes átmeneti
intézkedéseket tartalmazó törvényjavaslatot tárgyalták. A
törvényjavaslatot előterjesztő Surján László népjóléti miniszter
elmondotta: a mostani jogszabályra azért van szükség, mert az
Országgyűlés nem tárgyalja meg december 31-éig a
Társadalombiztosítási Alap 1991 évi költségvetéséről benyújtott
törvényjavaslatot. Elfogadott költségvetés hiányában is biztosítani
kell azonban a társadalombiztosítási juttatások: a nyugdíjak, a
táppénzek folyósítását, a gyógyszerekhez és a gyógyászati
segédeszközökhöz nyújtott társadalombiztosítási támogatások
finanszírozását. A törvényjavaslat éppen az ehhez szükséges átmeneti
intézkedéseket tartalmazza. Gondoskodik arról, hogy az ellátások év
elején esedékes emelését, - az Országgyűlés későbbi döntése esetén
is -, az arra jogosúltak visszamenőleg megkapják.

    Az törvényjavaslat általános vitájában Kovács Pál (MSZP)
ismertette a szociális bizottság módosító indítványát. A
szaktestület azt javasolta, hogy a társadalombiztosítás jövő évre
tervezett 453 milliárd forintos költségvetését legkésőbb január
31-ig tárgyalja az Országgyűlés. Indítványozta a Bizottság azt is,
hogy az egészségügyi intézmények 1990 évi esetleges pénzmaradványát ne
vonhassák el az önkormányzatok.

    A módosító javaslatokat a népjóléti tárca elfogadta, az
Alkotmányügyi Bizottság azonban nem foglalt állást, így a
határozathozatalra egy későbbi időpontban kerül sor.

    Ezután megszületett a nap első döntése. Az Országgyűlés vita
nélkül elfogadta a Magyarország és a Luxemburgi Nagyhercegség
közötti, a kettős adóztatás elkerülését szolgáló egyezmény
kihirdetéséről szóló törvényjavaslatot - két ellenszavazattal -,
továbbá az egyezmény megerősítéséről szóló országgyűlési határozati
javaslatot - egy ellenszavazattal és egy tartózkodással.
(folyt. köv.)



1990. december 22., szombat 10:25


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Az Országgyűlés szombati munkanapja (3. rész)


A képviselők délután elsőként a Társadalombiztosítási Alap 1991.
évi költségvetéséről szóló törvény elfogadásáig szükséges egyes
átmeneti intézkedéseket tartalmazó törvényjavaslatról döntöttek. A
törvényjavaslathoz a Szociális Bizottság nyujtott be módosító
javaslatokat, amelyeket a Költségvetési és az Alkotmányügyi Bizottság
tárgyalt meg. Az egyik módosító javaslat szerint a
társadalombiztosítás jövő évi költségvetését legkésőbb január 31-ig
tárgyalja meg az Országgyűlés. Ugyancsak indítványozta a Szociális
Bizottság, hogy az egészségügyi intézmények esetleges
pénzmaradványát ne lehessen elvonni. E módosító javaslatok a törvény
szövegében több helyütt szövegmódosítást is igényeltek. A képviselők
a módosító javaslatokat elfogadták. Ezután az elfogadott módosító
javaslatokkal együtt magáról a törvényjavaslatról döntöttek.
A
Társadalombiztosítási Alap 1991. évi költségvetéséről szóló törvény
elfogadásáig szükséges egyes átmeneti intézkedéseket tartalmazó
törvényt 218 igen szavazattal, 1 ellenében, 22 tartózkodás mellett a
képviselők elfogadták. (folyt.köv.)



1990. december 22., szombat 14:56


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Az Országgyűlés szombati munkanapja (4. rész)


A viszonylag gyors döntés után a Parlament hozzáfogott a
magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvény módosításának
jobbítását célzó javaslatok elbírálásához. Némiképp megkönnyítette a
képviselők számára a döntést Botos Katalin tárca nélküli miniszter
vitaösszefoglalója. A miniszterasszony ismételten megerősítette: a
kormány szándéka, hogy az adórendszer jobban működjék, az adózás
egyszerűsödjék, a kedvezmények köre és mértéke ne bővüljön, viszont
a meglévőket szigorúbb feltételekkel tartsák fenn, s azok
ellenőrizhetőbbek legyenek. A törvényjavaslathoz benyújtott 70
módosító inditvány egy részét úgy minősítette, hogy az azok valós
problémákra hívták fel a figyelmet. Ezek közül is kiemelésre
méltónak tartotta az ingyenesen juttatott értékpapírok és
vagyonrészek adóztatását érintő javaslatcsomagot, amelynek
felhasználásával sikerült a jelenleginél kedvezőbb, következetesebb,
egyszerűbb és egységes, visszamenőlegesen életbe lépő új
szabályozást kialakítani. (Ezt a javaslatcsomagot az Országgyűlés is
elfogadta.)

    Ezután vették kézbe a képviselők az alkotmányügyi bizottság
jelentését az szja-hoz benyujtott módosító javaslatokról. A mintegy
60 oldalas jelentés 69 pontjának csaknem egyharmadáról később, a
költségvetéssel együtt döntenek majd. Ezek a javaslatok elsősorban
az adótáblázatot módosítanák. Botos Katalin a kormány nevében úgy
nyilatkozott, hogy indokolt az adótáblák bizonyos korrekciója. Az
így kieső költségvetési bevétel pótlására azonban meg kell találni a
megfelelő megoldást.

    Sem a kormány, sem pedig a képviselőház nem értett egyet az
átalányadó bevezetését szolgáló módosító inditványok tartalmával. A
kormány - a miniszterasszony szerint - nem ellenzi, hogy egy szűk,
pontosan behatárolható körben bevezessék majd az átalányadót, a jó
előkészítéshez azonban hosszabb idő szükséges. Úgy tűnik, ezt az
érvelést fogadták el a képviselők, mert szavazatukkal a kormány
álláspontját erősítették meg.

    A kormány véleményével ellentétben viszont a képviselőház
támogatta azt a javaslatot, hogy az adóalapból levonható a közérdekű
kötelezettségvállalásra fordított összeg. A t. Ház döntése szerint
ugyancsak levonható az adóalapból a munkavállalói érdekképviseletet
ellátó szervezet részére befizetett (levont) tagdíjnak a havi 300
forintot meg nem haladó része. Szintén csökkenthető az adóalap a
befizetett helyi adók összegével, kivéve azt a helyi adót, amelyet
az egyéni vállalkozó a törvény rendelkezései alapján a költségei
között számolhat el. (folyt.köv.)



1990. december 22., szombat 16:28


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Az Országgyűlés szombati munkanapja (5. rész)


A közvéleményt minden bizonnyal az adótábla módosítása
foglalkoztatja. A képviselők a két ünnep közötti plenáris ülésen öt
féle javaslat közül választhatják ki a szerintük legelfogadhatóbbat,
figyelembe véve a költségvetés követelményeit is. A javaslatok
többsége emelni kívánja az adómentes jövedelem határát 70, 90,
illetve 96 ezer forintra. A javaslatok egyike az adózott jövedelem
felső határát 800 ezer forintba állapítaná meg, amelyre az adott
évben 287.400 forintot - és a 800 ezer forint fölötti összeg 60
százalékát - kellene adóba befizetni. A többi javaslat e határon
belül mozog, több-kevesebb százalékhatárt állapítva meg.

    Ugyancsak eldöntésre vár még: változik-e a nyugdíjasok adómentes
jövedelmének határa? Egy inditvány szerint az eddigi 108 ezer forint
helyett ezt 130 ezer forintban kellene megállapítani. (folyt.köv.)



1990. december 22., szombat 16:31


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Az Országgyűlés szombati munkanapja (6. rész)


A délutáni szünet után a vállalkozási nyereségadóról és az
állami vagyon utáni részesedésről szóló törvény módosításához
benyújtott javaslatokról, illetőleg a törvény módosításáról döntött
a t. Ház. Mint Botos Katalin tárca nélküli miniszter
vitaösszefoglalójában kifejtette: a módosító inditványok három kört
érintettek. Az adó mértékével kapcsolatban, az adókedvezmények
kiszélesítésére és az elszámolható költségek körének bővítésére
nyújtottak be a képviselők különféle javaslatokat. Az adó
csökkentésével kapcsolatos módosító javaslatok figyelembe vételére
azért nincs mód - mondotta a miniszterasszony -, mert az a
költségvetés bevételeit 1-2 milliárd forinttal csökkentené. Ráadásul
nem a piac és a gazdasági körülmények, hanem a különféle
adókedvezmények döntenének arról, hogy a vállalkozók mely gazdasági
formát választják. A kedvezmények körének kiszélesítésére ugyancsak
nincs lehetőség, azok figyelembe vétele 10 milliárd forint körüli
összeggel csökkentené a költségvetés bevételeit - mondotta. Az
elszámolható költségek sorának bővítése hasonló hátrányt okozna a
költségvetésnek, és erre a jelenlegi gazdasági helyzetben a kormány
nem lát lehetőséget.

    A módosító javaslatok fölötti szavazás során a képviselők azok
túlnyomó többségét elvetették. Elutasították a költségvetési
bizottság és Kuncze Gábor (SZDSZ) javaslatát, miszerint az adó
mértéke 3 millió forint adóalap után 30 százalék, a következő 3
millió forint után 50 százalék, ezt követően 40 százalék. Elfogadták
viszont, hogy az adó mértéke egységesen az adóalap 40 százaléka
legyen. Mint ismeretes ezidáig a 3 millió forintot meg nem haladó
nyereség után 35 százaléknyi volt az adó mértéke. A kedvezmény
azonban nem érte el célját, mert alacsony hatékonyságu, rosszul
dolgozó gazdálkodók is részesültek a kedvezményben, és számos
nagyvállalat e kedvező adószabályra tekintettel hozott létre -
egyébként indokolatlanul - kisszervezetet.

    Elfogadták a képviselők azt a módosító javaslatot, amely szerint
a szakképzést nyújtó oktatási intézmény jövedelme adómentes.
Egyetértettek a képviselők azzal a módosító javaslattal is, amely
lehetővé teszi, hogy a mezőgazdasági termelők jövedelemkockázati
alapját költségként számolják el. Ezen túl adókedvezmény illeti meg
a műemlék-helyreállítást beruházóként megvalósító adóalanyt is.
Megszavazták a képviselők azt a módosító javaslatot is, amely
szerint a kedvezményeket az adóalanyok már az 1990. évi eredmény
megállapításánál élvezhetik. Nem fogadták el viszont a vállalkozók
érdekeit képviselő Palotás János (MDF) és Fejes Attila (MDF) közös
módosító javaslatát, amelyben azt indítványozzák, hogy a vállalkozók
befektetése adómentes legyen. (folyt.köv.)



1990. december 22., szombat 18:46


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Az Országgyűlés szombati munkanapja (7. rész)


Elvetették a törvényhozók a kedvezmények kiszélesítésére vonatkozó
inditványokat, illetőleg az elszámolható költségek körének bővítését
célzó javaslatokat is.

    Az Országgyűlés a törvény módosítását 174 igen szavazattal, 59
ellenében, 45 tartózkodás mellett elfogadta. (folyt.köv.)



1990. december 22., szombat 18:47


Vissza »


Az Országgyűlés szombati munkanapja (8. rész)


A külföldiek magyarországi befektetéséről szóló törvényjavaslat
módosítására vonatkozó döntés előtt Szabad György bejelentette, hogy
az Országgyűlés vasárnap nem tart plenáris ülést. A bizottságok -
elsősorban a költségvetési, a gazdasági, valamint az alkotmányügyi -
azonban folytatják munkájukat. December 27-én viszont a korábban
jelzettnél egy órával korábban, 13 órakor kezdődik a plenáris ülés,
és a képviselők nagy valószínűséggel még december 30-án is
tanácskoznak. A házelnök nyomatékosan felkérte a törvényhozókat,
hogy a két ünnep közötti négy napban lehetőleg teljes létszámban
vegyenek részt a munkában, hiszen a felelősségük óriási.

    Ezután a plénum határozott a külföldiek magyarországi
befektetéseinek szabályozásáról. Kádár Béla, a nemzetközi gazdasági
kapcsolatok minisztere vitaösszefoglalájóban utalt rá, hogy a
benyújtott módosító javaslatok többsége az adókedvezmények sávos
rendszerén, az igénybevételükhöz szükséges minimális alapítói vagyon
mértékén és az első öt évben 100 százalékos adókedvezménnyel járó,
különösen fontos tevékenységek körén kívánt változtatni. Ezek közül
azonban egyet sem támogatott sem a kormány, sem pedig a Parlament.
Az elfogadott hét módosító javaslat mindegyike kodifikációs jellegű:
pontossá teszi a törvény szövegét, de tartalmát érdemben nem
változatja meg. Az Országgyűlés a törvényjavaslat egészét 166
egyetértő, egy ellenző szavazattal, 52 tartózkodással fogadta el.
(folyt. köv.)



1990. december 22., szombat 19:22


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Az Országgyűlés szombati munkanapja (9. rész)


A társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény
módosításához benyújtott törvényjavaslat részletes vitájával
folytatták munkájukat a képviselők. Fekete Gyula (MDF) azt
javasolta: a jövő évi társadalombiztosításról szóló törvény
átdolgozásakor vegyék figyelembe azt is, hogy a családalapítás az
özvegyek számára se váljék gazdaságilag hátrányossá. Ezzel arra
utalt, hogy az özvegyi nyugdíjat házasságkötés esetén a volt özvegy
elveszti. A képviselők a bizottság módosító javaslataival
egyetértettek. Elfogadták azt a módosítást, amelynek lényege, hogy
állandó özvegyi nyugdíj járjon akkor is, ha az erre jogosító
feltételek valamelyike a házastárs halálától számított 15 éven belül
módosul. Ugyancsak elfogadták, hogy az elvált vagy a különélő
személy akkor is kapjon állandó özvegyi nyugdíjat, ha a jogosultság
feltételei a különéléstől számított 15 éven belül bekövetkeznek.
Egyetértettek azzal is, hogy az özvegyi nyugdíj az elhunyt nyugdíjas
volt nyugdíjának fele legyen. Végezetül a már elfogadott
módosításokkal együtt a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II.
törvény módosítását 233 igen szavazattal, egy ellenében, egy
tartózkodással elfogadták.

    Ezután a Költségvetési, Adó- és Pénzügyi Bizottság által
benyújtott határozati javaslatról döntöttek a honatyák. A bizottság
azt indítványozta, hogy az Állami Számvevőszék tevékenységének
felülvizsgálatára hozzanak létre ad hoc bizottságot, amely a
Költségvetési, Adó- és Pénzügyi Bizottság, illetőleg az
Alkotmányügyi Bizottság tagjaiból álljon. Az Országgyűlés 191 igen
szavazattal, 5 ellenében, 11 tartózkodással döntött az ad hoc
bizottság felállításáról.

    A plenáris ülés hivatalos részét befejezve este 7 órakor Csengey
Dénes (MDF) szándéknyilatkozatot olvasott fel egy nemzeti alapítvány
létrehozásáról. Elmondta, hogy bár a szándéknyilatkozatot eddig 43
képviselő írta alá, a gondolat Medgyasszay László (MDF) ménfőcsanaki
képviselőtől származik. A kezdeményezők várják valamennyi
országgyűlési képviselő csatlakozását.

    Az alapítvány célja a gazdasági szerkezetátalakítás folyamatában
a szegénység küszöbére sodródó társadalmi csoportok segítése,
karitatív egyesületek támogatása, fiatal gazdaság-, társadalom-,
bölcsészet-, orvos- és műszaki tudománnyal foglalakozó szakemberek
külföldi képzésének támogatása, a nemzeti egység, a nemzeti
önazonosság és a nemzeti kultúra fenntartásában és európai
színvonalú művelésében szerepet vállaló állampolgári
kezdeményezések, szellemi műhelyek, alkotóközösségek, világi és
laikus egyházi mozgalmak ösztönzése és támogatása. (folyt.köv.)



1990. december 22., szombat 19:34


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Az Országgyűlés szombati munkanapja (10. rész)


Az alapítványhoz mindenki csatlakozhat, aki a világ bármely
országában élve magyarnak, vagy a magyarság támogatójának vallja
magát, és szolgálni kívánja hazánk felemelkedését, szándékában és
módjában áll támogatni az alapítvány céljainak megvalósulását.
Alapító lesz mindenki, aki egy havi jövedelmének teljes összegét egy
átutalással vagy hathavi részletben felajánlja. Megbecsült támogató
lesz mindenki, aki e célok megvalósulását bármilyen összeggel
támogatja. Az alapítványhoz 1991. március 15-ig lehet alapítóként
csatlakozni. A tőke gondozójául a Posta Bankot kérik fel.

    Az alapítvány kezdeményezői kötelezettséget vállaltak arra, hogy
március 15-től számított egy hónapon belül összehívják az alapítók
közgyűlését az alapszabály megalkotására és a működési rend
kidolgozására, továbbá a kuratórium megválasztására. A kuratórium
hivatalba lépéséig az alapítvány számláját zárolják, mert a pénz
felhasználásáról kizárólag e testület dönthet majd.

    Az alapítvány kezdeményezői tisztában vannak azzal, hogy mindez
nem helyettesítheti a törvényhozás gyors és határozott lépéseit, a
szociális piacgazdaság törvényes feltételeinek megteremtése
érdekében, s nem enyhítheti sem a kormánypárti, sem az ellenzéki
politikusok alkotmányos felelősségét. Fontosnak tartják azonban,
hogy kötelességük teljesítése mellett íly módon is hozzájáruljanak
az átalakulás terheinek csökkentéséhez. Leszögezték azt is, hogy az
alapítvány működésében pártérdekeket nem kívánnak érvényesíteni, s
az esetleges ilyen törekvéseknek határozottan útját állják.

    Csengey Dénes bejelentését követően Szabad György köszönetet
mondott mindazoknak, akik a törvényalkotó munkát segítették.
Reménytadó karácsonyt kívánt az ország népének és az Országgyűlésnek,
a képviselőktől emellett azt kérte, hogy ,,a magyar nép karácsonyfája
alá 27-28-29-30-án jelenlétükkel és szavazatukkal tegyék le azt,
amire ez a remény majd alapozódhat,,.(MTI)



1990. december 22., szombat 19:35


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
Lovas Zoltán:

Jöttem láttam győztek - A diadalkudarc (1990.03.01-04.08)

"Mintegy 3-4000 ember gyűlt össze a téren. Az emberek többségének nem volt magyar kokárdája, ilyesmit csak néhányan viseltek, kis fehér vászondarabokat festettek be hozzá, két szélén piros és zöld festékkel. Az ünnepség igen visszafogott és megható volt. Elmondtam a Fidesz szövegét. Amíg beszéltem egyfolytában remegett kezem-lábam. Holott nem volt mitől félni, s mégis! Éreztem, hogy valami nagyon rossz dolog készülődik. Az elmúlt hónapok során kifejlődött bennem valami különös veszélyérzet. Az ünnepség még tartott, amikor már újra autóba ültünk, s indultunk vissza Budapestre... Pest határában jártunk, amikor a Kossuth bemondta, hogy Romániában több helyen is atrocitások érték a március 15-ét ünneplő magyarokat..."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD