|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
Az Országgyűlés Gazdasági Bizottságának ülése (1. rész)
|
1990. december 19., szerda - A Parlament Gazdasági
Bizottsága szerdai ülésén a bejelentett kormányátalakítás kapcsán
két miniszter-jelöltet és egy közigazgatási államtitkár-jelöltet
hallgatott meg.
László Jenőnek, az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium közigazgatási államtitkári posztja várományosának eddigi pályája elsősorban a mezőgazdasághoz, ezen belül is mindenekelőtt a mezőgazdasági gépek és járművek tervezéséhez és gyártásához kötődött. Koncepcióját megfogalmazva elmondta: véleménye szerint ágazati és politizáló tárcának egyaránt kell lennie az Ipari és Kereskedelmi Minisztériumnak. A tárcának elő kell segítenie a tudományos kutatást, fejlesztést, ezért meg kell teremteni az állami ipar működési feltételeit, beleértve a hazai termelők indokolt védelmét. E szempontok figyelembevételével kell összehangolni az ipar működését biztosító pénzügyi hátteret: a bankrendszert, a tőkemozgást és az állami szabályozókat is.
Ezt követően Pungor Ernő akadémikust, leendő tárcanélküli minisztert faggatták a képviselők.
Az OMFB és az Állami Atomenergia Bizottság elnöke kifejtette, hogy a műszaki megújúlás egyik sarkköve gazdaságunk talpraállásának. Meg kell szüntetni az intézeti támogatási rendszert, s aszerint kell szelektálni az egyes, támogatásra érdemes témák között, hogy azok mennyi hasznot hajtanak a nemzetgazdaságnak. Véleménye szerint vétek pénzt adni a ,,tudományos impotenciára,,. Elmondta, hogy felmérései szerint az utóbbi években mintegy 20-25 milliárd forintot költöttek a műszaki fejlesztés céljaira hazánkban, ám ennek hozadéka rendkívül kevés, hiszen az elvárható 100-150 milliárd forintnyi új érték helyett szerint csupán 40 milliárd forintnyi keletkezett. A termékek gyártási élettartama rendkívül hosszú, meghaladja a 10 évet, szemben a nyugati országokkal, ahol egy-egy terméket legfeljebb öt évig, de van, hogy csak három évig gyártanak.
E tényekkel indokolta, hogy a kutatásfejlesztésre adott támogatások felhasználását szigorúan ellenőrizni kell, ezért vezetik be a pályázati rendszert a következő évben. (folyt.köv.)
1990. december 19., szerda 17:28
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|