|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
Az Országgyűlés rendkívüli ülésszakának keddi munkanapja (2.
rész)
|
A vagyonügynökség feladatául e folyamat segítését fogalmazza meg. Az Állami Vagyonügynökség évi 3-4 privatizációs programot kíván megvalósítani. Egy-egy programban 25-30 vállalat eladásával foglalkoznak majd. Jövőre egyszerűsödik a spontán privatizációval kapcsolatos állami vagyonügynökségi elbírálás, így ez a folyamat várhatóan felgyorsul. A tervezet a munkavállalói tulajdonszerzést a privatizáció egyik lehetséges, de nem elsődleges útjának tekinti. Ennek megfelelően kedvezményekkel támogatja a munkavállalók tulajdonszerzését. A miniszter a kormány megbízásából kérte a képviselők támogatását a határozat-tervezet elfogadásához.
A beterjesztett javaslatot az illetékes parlamenti bizottságok tárgyalásra alkalmasnak tartották, ám - mint utóbb kiderült - több képviselő az elvekkel sem értett egyet. A kisgazdapárt képviselői azt kifogásolták, hogy a privatizáció és a reprivatizáció közötti elméleti különbségek tisztázása nélkül nem mehet végbe a rendszerváltás. Oláh Sándor szerint a határozat bevezető része összemossa az állam kezelésében vagy tulajdonában lévő különböző természetű tulajdonrészeket. A privatizációs program lassú ütemét annak tulajdonította, hogy az csupán a vagyonügynökségnek, mint hivatalnak érdeke, ami viszont az országéval ellentétes. Torgyán József, a kisgazdapárt frakcióvezetője a reprivatizáció mellett érvelt. Véleménye szerint privatizációs címszó alatt az elmúlt egy évben hatalomátmentés folyt, amelyet a lakosság nem hajlandó tudomásul venni. Amennyiben a Parlament elfogadja a vagyonpolitikai irányelvekről szóló határozatot, azzal szentesíti a monolitikus államhatalmat is. Újabb évtizedekre a volt elnyomók kezébe adja a gazdasági hatalmat, s azon keresztül a bármikor ,,visszaváltható,, politikai hatalmat.
A vitában felszólaló Bossányi Katalin (MSZP) annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a kormányzat kapkodó gazdaságpolitikai intézkedései, s az egymásnak ellentmondó megnyilatkozások elbizonytalanították a hazai és a külföldi tőkét. Mint mondta: az MSZP frakció a vegyestulajdonú piacgazdaság híve, s a gyorsabb ütemű privatizációt szorgalmazza. Ez ellen hat azonban a vagyonügynökség túlcentralizáltsága, a finanszírozási kérdések tisztázatlansága, s a jogi feltételrendszer hiánya. A képviselő helyesnek tartotta, hogy a privatizációból befolyó összeg 85 százalékát az államadósság törlesztésére fordítják majd, a fennmaradó részt azonban átgondoltabban kellene elosztani, tekintettel a munkanélküliek számának várható növekedésére is. (folyt. köv.)
1990. december 18., kedd 11:48
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|