|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
Karácsonyig döntenek az uránbányák sorsáról - Bod Péter Ákos a
mecseki bányamedencébe látogatott (1. rész)
|
1990. december 12., szerda - A kormány még karácsony előtt
napirendre tűzi a Mecseki Ércbányászati Vállalat sorsának ügyét -
jelentette be Bod Péter Ákos ipari és kereskedelmi miniszter, aki
szerdán a mecseki bányamedencébe látogatott, hogy a kormány döntését
megelőzően személyesen tájékozódjék a Mecseki Ércbányászati Vállalat
és a mecseki szénbányák helyzetéről.
A miniszter a bányászokkal folytatott beszélgetést követően, újságírók kérdéseire válaszolva, emlékeztetett arra, hogy az előző kormány bezárásra ítélte az ország egyetlen uránbányáját. Ez azonban több milliárd forintba kerülne. Időközben több külföldi cég érdeklődött a magyar uránkincs iránt. közülük egy - az ír köztársaságbeli ,,Glencar,, cég - már szándéknyilatkozatot is tett arról, hogy hajlandó a mecseki ércbányászati vállalattal külföldi tőketöbbségű közös vállalatot alapítani. Ennek előfeltételéül szabta, hogy a vállalat jelenlegi létszámát kétezer-ötszázra - a jelenlegihez képest további ezernégyszázzal - csökkentsék. A MÉV ezt a feltételt vállalta, de a közös vállalat létrehozásához a kormányzat és a vagyonügynökség jóváhagyása is szükséges.
Bod Péter Ákos a délelőtti órákban zárt körű megbészélést folytatott az ír cég elnökével és a MÉV vezetőivel, majd ismét az uránbányászok képviselőivel tárgyalt. (folyt.köv.)
1990. december 12., szerda 13:05
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Karácsonyig döntenek az uránbányák sorsáról ... (2.rész)
|
A miniszter kifejtette, hogy álláspontja szerint nem az a kérdés, hogy a bányát bezárják-e vagy sem, hanem az, hogy az állam vállalja-e a fennmaradáshoz szükséges dotációt. A jövő csütörtöki kormányülésen előterjesztendő kérdésről szólva elmondta, hogy a pillanatnyilag nyomott nemzetközi áraknál magasabb, kilogrammonként hatvan dolláros mecseki uránárat dotációval, védővámmal, esetleg behozatali korlátozással lehet fenntartani.
A miniszter szóba hozta a megfelelő adottságu bányatérségek hulladékelhelyezésre történő hasznosításának lehetőségét. A bányászok szerint a veszélyes hulladékok biztonságos tárolásának ügyében is kormányzati döntésre lesz szükség.
A bányászok kérték a minisztert, hogy támogassa a vállalat fennmaradását, és kérték, hogy ellenkező döntés esetén részesülhessenek az előző kormány által elfogadott humáncsomag előnyeiből. Amennyiben elesnének e lehetőségtől, nemzetközi kapcsolataikat is felhasználják a tiltakozásra.
Bod Péter Ákos az MTI munkatársának kérdésére elmondta, hogy a kormány ülésén a vállalat fennmaradását támogató előterjesztést tesz.
A miniszter a Mecseki Szénbányák pécsi központjában a bányamedence másik nagyvállalatának képviselőivel is találkozott. Csethe András vezérigazgató a minisztert tájékoztatva elmondta, hogy a vállalat a jövő év első negyedében öncsődöt lesz kénytelen bejelenteni, mert - bár túlteljesítette hároméves szanálásának feltételeit - a sorbanállások miatt egymilliárd forintja hiányzik, vagyonát jelzálogosították. Az ipari miniszter a szénárak januárra tervezett rendezését firtató kérdésre válaszolva kifejtette, hogy az árakat az energiahordozók fütőegyenértékre vetített világpiaci árának kell meghatároznia. Elképzelhető, hogy a nehéz geológiai viszonyok mellett folytatott mecseki kőszénbányászat nem lesz versenyképes a világpiaci árakkal, de azok emelése vagy mérséklése nem a kormány dolga - szögezte le a miniszter. Mint mondta, az energetikai függetlenség kivánatos cél, de elérésének is ára van. Reszler Zoltán a Komló bányaüzem vezetője szerint a jelenlegi helyzetben a szénár támogatása, protekcionista gazdaságpolitika, vagy a külföldi szenek vámolása segíthetne a vállalaton.
Az ipari és kereskedelmi miniszter délután előadást tartott a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem közgazdaságtudományi karán. Tényekkel cáfolta azt a vádat, hogy a kormány nem elég vállalkozásbarát. Mint elmondotta, az ötvennél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató magánvállalkozások száma az év első kilenc hónapjában 1913-ról 4772-re nőtt. (MTI)
1990. december 12., szerda 18:22
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|