|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
Ante Markovics programja (2. rész)
|
Gazdasági kérdéseket elemezve a két miniszterelnök megállapította: hasonló folyamatok mennek végbe Magyarországon és Jugoszláviában, aminek lényege a piacgazdaságra való áttérés. Jugoszlávia e folyamatban némileg előbbre tart, hiszen nem volt tagja a KGST-nek, s a liberalizációs törekvések megvalósításához is korábban kezdett hozzá. Antall József a hazai gazdasági fejlemények között megemlítette, hogy megszületett az úgynevezett kárpótlási törvényjavaslat, amelynek legfőbb tartalma, hogy Magyarország gazdasági átalakulásában a privatizáció és nem a reprivatizáció útját választotta. Ante Markovics azt emelte ki: a jugoszláv gazdaság alkalmassá vált arra, hogy egy átfogó európai szabadkereskedelmi övezet része legyen. A belpolitikai helyzetet Jugoszláviában jelenleg a többpárti választások határozzák meg. Kedvezőtlen fejlemény, hogy a választási csatározásokat az emóciók uralják, s előtérbe kerültek a nacionalista elemek.
Ante Markovics hangoztatta, Jugoszlávia messzemenően érdekelt abban, hogy a Varsói Szerződés, illetve a KGST felszámolása békésen történjék meg. Jugoszlávia tart attól, hogy Közép-Kelet-Európát eláraszthatja a menekültek milliós áradata, ezért azt szeretné, ha a régió országai sikeresen megbírkóznának a gazdaság átalakításának problémájával.
A kétoldalú gazdasági kapcsolatokat áttekintve elhangzott, hogy az idei kereskedelmi forgalom 700 millió dollár körül alakult, némi magyar többlettel. Jugoszlávia lehetőséget lát arra, hogy növeljék a kereskedelmi forgalom értékét. Ugyanakkor Ante Markovics a jugoszláv tapasztalatok alapján arra is figyelmeztette magyar tárgyalópartnereit, hogy a nagyobb fokú gazdasági nyitással együtt jár a gyorsuló infláció. Ezért ennek féken tartására fokozott figyelmet kell fordítani a gazdaságpolitikusoknak. Szó esett arról is, hogy a két ország közösen építhetne ki energetikai rendszereket. Antall József új határátkelőhelyek megnyitását szorgalmazta, egyben javasolta, hogy a tervezett drávai vízlépcső környezetvédelmi hatásairól végezzenek közös vizsgálatokat. Ante Markovics javasolta a kishatárforgalom bővítését a kis- és közepes vállalatok bevonásával. A kormányfők szorgalmazták, hogy mielőbb jöjjön létre az új kereskedelmi egyezmény Magyarország és Jugoszlávia között. A jövő évi árucsere megalapozására egyébként már a jövő héten összeül Budapesten a magyar-jugoszláv áruforgalmi vegyes munkacsoport.
Ante Markovics a kormányfővel folytatott megbeszélések után a parlamenti pártok frakcióvezetőivel találkozott a Parlamentben. (folyt.köv.)
1990. december 7., péntek 15:16
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|