|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
Az Országgyűlés keddi munkanapja (6. rész)
|
A vezérszónokok után - a szándékoktól némiképp eltérően - képviselők sokasága jelentkezett hozzászólásra a vitában. Mindazok, akik az ebédszünetig szót kaptak, vagy a törvényjavaslatok egy-egy elemével foglalkoztak, vagy pedig arra hívták fel a figyelmet: a törvényhozók ne egy-egy választókerület, egy-egy szűk réteg számára próbáljanak kedvezményeket, könnyítéseket ,,kicsikarni,,, hanem az ország egészében, 10 millió lakosban gondolkodjanak.
A felszólalók közül kiemelkedett Palotás János (MDF) mondandója, aki arra világított rá: van kiút és megoldás. Annak érdekében pedig, hogy az egyébként elviselhetetlenül rossz alaptörvényjavaslat ne újabb konfliktusok, társadalmi feszültségek forrásává váljék, hanem a gazdasági rendszerváltást, a hatékonyság növelését is szolgálja, egy képviselőtársával közösen mintegy 30 módosító indítványt nyújtott be. Kifejtette: az ország ugyan mindeddig képes volt eleget tenni fizetési kötelezettségeinek, de ezt eddig úgy tudta megtenni a kormány, hogy ,,levetkőztette,, a társadalmat, és elvette, amit még el tudott venni. De tudja-e a kormány, hogy mit tesz majd, ha ez a helyzet megváltozik és nagyobb lesz a kötelezettség, mint a levetkőztetett társadalom összes vagyona? Számolt-e azzal, hogy ha jövő év közepén - esetleges társadalmi konfliktusok közepette - már komolytalan érv lesz a korábban leköszönt kormány felelősségére hivatkozni? - sorakoztatta kérdéseit a képviselő. Válaszként hangsúlyozta: ha mindez bekövetkezik, ha a kormány nem tud majd mást tenni, mint tehetetlenül ,,széttárni karját,, és azt mondani, hogy nincs megoldás, akkor azonnal adja át helyét, mert nincs joga a bukásához bizalmat kérni. Ám ha tudja a megoldást, akkor ennek megfelelően cselekedjék.
Palotás János szerint alapvető szemléletváltásra van szükség, amelynek az adótörvényekben is tükröződnie kell. Annak a meggyőződésének adott hangot, hogy nevesíteni kell a gazdaság szereplőinek azt a mintegy 10 százalékos körét, amelybe pénzt fektetve már akár egy éven belül is megerősödhet, hatékonyabbá válhat a magyar gazdaság.
A képviselő kormányt bíráló megjegyzéseit éles hangnemben utasította vissza Botos Katalin pénzügyminisztériumi politikai államtitkár, helyenként rendre utasítva a Parlamentet. Erre a kirohanásra az elnöklő Szűrös Mátyás csak annyit jegyzett meg, hogy a kormány a Parlamentnek felelős. (folyt. köv.)
1990. december 4., kedd 15:15
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|