Rendszerváltás és az MTI

	Teller Ede a Paksi Atomerőműben (1.rész)
1990. december 2., vasárnap - Teller Ede, az Egyesült Államokban élő magyar születésü világhírü fizikus, aki szombaton érkezett rövid látogatásra Magyarországra, vasárnap délelőtt a Paksi Atomerőműbe látogatott. Megérkezése után azonnal, a Paksi Atomerőmű Vállalat irodaépületének előcsarnokában megkezdte annak részletekbe menő firtatását, hogy ez az erőmű mennyire biztonságos üzem. A rögtönzött tudományos minikonferencia olyan témákat is felölelt, amelyek még sehol a világon nem egyértelműen tisztázottak, például, hogy az atomerőművek reaktortartályai, amelyeket 30-40 évi használatra terveztek, biztonságosan működnek-e két, három évtized után, Teller Ede ugyanis fölhíivta a figyelmet arra, hogy az erős sugárzásnak kitett acél, a reaktortartály anyaga hajlamos lehet a ridegtörésre, tehát balesetveszélyessé válhat. Az atomerőműü szakmérnökei, fizikusai végül is meggyőzték őt arról, hogy az erőmű belső biztonsági berendezései minden körülmények között alkalmasak a katasztrófa-elhárításra. A professzor eközben három dupla feketét fogyasztott el, majd megkezdődött az üzemlátogatás a harmadik reaktorblokkban. A vezénylőteremben helyet foglalt az irányító operátor kényelmes székében, és megismerkedett a Paksi Atomerőmű irányításának szinte egész mechanizmusával. Hasonlóképpen kiváncsi volt a számítógép-teremben dolgozók munkájára, felelősségére, majd megtekintette a reaktorcsarnokot, bebújt egy zsilipkamrába, amelyet egyébként ritkán nyitnak ki a PAV irányító szakemberei is, de nem maradt ki a nézelődésből a zajos gépház sem. (folyt.köv.) 1990. december 2., vasárnap 18:37
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Teller Ede a Paksi Atomerőműben (2.rész)
Ebéd után az atomerőmű szimulátorát próbáltatta ki az idős fizikus: arra kérte a szakembereket, produkáljanak egy kisebb katasztrófát, majd hárítsák el. A szimulátor, amely mindenben megegyezik egy-egy blokk vezénylőtermének teljes irányító-ellenőrző berendezéseivel, s így arra alkalmas, hogy gyakorolják a PAV szakemberei a hibaelhárítás módozatait, ez alkalommal - meghívásra - azt ,,játszotta meg,, , hogy egy gőzfejlesztő cső megrepedt, sugárzó részécskékét tartalmazó víz ömlött ki belőle. Az elhárításon négy fizikus mintegy 10 percig dolgozott, s a berendezések tanusága szerint katasztrófa nem történt. Pónya József, a PAV vezérigazgatója elmondta, hogy valóságos üzemzavar esetén mindig tudnának segíteni az éppen szolgálatban lévő operátoroknak azok a szakemberek, akik otthon vagy máshol, de elérhető közelségben vannak, így a hiba elhárítása gyorsan, biztonságosan megtörténne. Csaknem 5 órás paksi látogatásának befejezéseként Teller Ede újságírók kérdéseire válaszolt. Mint mondta, meggyőződött arról, hogy a Paksi Atomerőmű irányítói értik a dolgukat, tudásukkal a gyakorlatban megvalósul a biztonság. Az MTI munkatársának kérdésére, hogy milyen tartalékai vannak az atomenergia erőmúvi felhasználásának, azaz a világ uránérc készlete még évszázadokig elegendő lehet-e, vagy pedig már most más energiaforrások felkutatása szükséges, Teller Ede a következőket mondta: maghasadásos energiafejlesztés mellett az energia-tartalék majdnem végtelen. De én kedvenc megoldásom más - folytatta. - Uránra alapjában véve nincs szükség. Van egy másik anyag, amiből sokkal több van, és végeredményben jobban használható, mint az urán - ez a tórium. Ebből annyi van, hogy az szó legszorosabb értelmében évezredekre elegendő. Teller Ede láthatólag jól érezte magát Pakson, örömmel ismerkedett az atomerőmű működésével. A harmadik reaktorblokk operátori naplójába ezt írta: ,,Remélem, nem számítok üzemzavarnak.,, (MTI) 1990. december 2., vasárnap 18:46
Vissza » A hírhez kapcsolódik »