|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
Teller Ede a Paksi Atomerőműben (1.rész)
|
1990. december 2., vasárnap - Teller Ede, az Egyesült
Államokban élő magyar születésü világhírü fizikus, aki szombaton
érkezett rövid látogatásra Magyarországra, vasárnap délelőtt a Paksi
Atomerőműbe látogatott. Megérkezése után azonnal, a Paksi Atomerőmű
Vállalat irodaépületének előcsarnokában megkezdte annak részletekbe
menő firtatását, hogy ez az erőmű mennyire biztonságos üzem. A
rögtönzött tudományos minikonferencia olyan témákat is felölelt,
amelyek még sehol a világon nem egyértelműen tisztázottak, például,
hogy az atomerőművek reaktortartályai, amelyeket 30-40 évi
használatra terveztek, biztonságosan működnek-e két, három évtized
után, Teller Ede ugyanis fölhíivta a figyelmet arra, hogy az erős
sugárzásnak kitett acél, a reaktortartály anyaga hajlamos lehet a
ridegtörésre, tehát balesetveszélyessé válhat. Az atomerőműü
szakmérnökei, fizikusai végül is meggyőzték őt arról, hogy az erőmű
belső biztonsági berendezései minden körülmények között alkalmasak a
katasztrófa-elhárításra.
A professzor eközben három dupla feketét fogyasztott el, majd megkezdődött az üzemlátogatás a harmadik reaktorblokkban. A vezénylőteremben helyet foglalt az irányító operátor kényelmes székében, és megismerkedett a Paksi Atomerőmű irányításának szinte egész mechanizmusával. Hasonlóképpen kiváncsi volt a számítógép-teremben dolgozók munkájára, felelősségére, majd megtekintette a reaktorcsarnokot, bebújt egy zsilipkamrába, amelyet egyébként ritkán nyitnak ki a PAV irányító szakemberei is, de nem maradt ki a nézelődésből a zajos gépház sem. (folyt.köv.)
1990. december 2., vasárnap 18:37
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Teller Ede a Paksi Atomerőműben (2.rész)
|
Ebéd után az atomerőmű szimulátorát próbáltatta ki az idős fizikus: arra kérte a szakembereket, produkáljanak egy kisebb katasztrófát, majd hárítsák el. A szimulátor, amely mindenben megegyezik egy-egy blokk vezénylőtermének teljes irányító-ellenőrző berendezéseivel, s így arra alkalmas, hogy gyakorolják a PAV szakemberei a hibaelhárítás módozatait, ez alkalommal - meghívásra - azt ,,játszotta meg,, , hogy egy gőzfejlesztő cső megrepedt, sugárzó részécskékét tartalmazó víz ömlött ki belőle. Az elhárításon négy fizikus mintegy 10 percig dolgozott, s a berendezések tanusága szerint katasztrófa nem történt. Pónya József, a PAV vezérigazgatója elmondta, hogy valóságos üzemzavar esetén mindig tudnának segíteni az éppen szolgálatban lévő operátoroknak azok a szakemberek, akik otthon vagy máshol, de elérhető közelségben vannak, így a hiba elhárítása gyorsan, biztonságosan megtörténne.
Csaknem 5 órás paksi látogatásának befejezéseként Teller Ede újságírók kérdéseire válaszolt. Mint mondta, meggyőződött arról, hogy a Paksi Atomerőmű irányítói értik a dolgukat, tudásukkal a gyakorlatban megvalósul a biztonság.
Az MTI munkatársának kérdésére, hogy milyen tartalékai vannak az atomenergia erőmúvi felhasználásának, azaz a világ uránérc készlete még évszázadokig elegendő lehet-e, vagy pedig már most más energiaforrások felkutatása szükséges, Teller Ede a következőket mondta: maghasadásos energiafejlesztés mellett az energia-tartalék majdnem végtelen. De én kedvenc megoldásom más - folytatta. - Uránra alapjában véve nincs szükség. Van egy másik anyag, amiből sokkal több van, és végeredményben jobban használható, mint az urán - ez a tórium. Ebből annyi van, hogy az szó legszorosabb értelmében évezredekre elegendő.
Teller Ede láthatólag jól érezte magát Pakson, örömmel ismerkedett az atomerőmű működésével. A harmadik reaktorblokk operátori naplójába ezt írta: ,,Remélem, nem számítok üzemzavarnak.,, (MTI)
1990. december 2., vasárnap 18:46
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|