|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
Országgyűlés - keddi ülésnap (7. rész)
|
Az interpellációk és kérdések után újabb, a külföldiek befektetéséről szóló törvény módosításáról szóló törvényjavaslat tárgyalásába fogott a plénum. Kádár Béla, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok minisztere a változtatások között alapvetőnek minősítette az eddigi formális és bürokratikus engedélyezési rendszer eltörlését, a kormány diszkrecionális jogkörének megszüntetését, illetve az adókedvezmények módosítását. Kiemelte, hogy a kormány közvetlen támogatást kíván nyújtani a külföldi tőkével működő vállalkozások számára az infrastruktúra kiépítéséhez, a dolgozók átképzéséhez, az önkormányzatok, a vállalkozások tulajdonában lévő ingatlanok megvásárlásához.
A hozzászólók mindegyike nagy jelentőségűnek minősítette az előterjesztést, hangsúlyozva: ma Magyarországon senkinek sem kell magyarázni, hogy mennyire fontos a külföldi működő tőke beáramlásának ösztönzése. A képviselők gondolataikat az adókedvezmények módosításából kiindulva fogalmazták meg. Majd mindegyikük szóvá tette: a magyar vállalkozókat hasonló elbánásban kellene részesíteni. Gyakorló vállalkozó volt, aki úgy vélekedett, hogy ma Magyarországon vállalkozni bűn. A szabaddemokraták úgy vélték: eddig megsarcolták a hazai tőkét, így helyesebb volna a hazai vállalkozásokat terhelő adókötelezettségeket közelíteni a külföldi beruházókéhoz.
Mások szerint e törvényjavaslat elfogadásakor nem szabad megfeledkezni a vállalkozási nyereségadóról szóló törvényről sem, amelynek módosítása ugyancsak most vár a törvényhozásra. Éppen a jogszabály-változásokkal összefüggésben hívták fel a figyelmet arra: nagyon sok külföldi még vár a befektetéssel, s az adókedvezmények módosítása eltérítheti őket ebbéli szándékuktól.
Több képviselő úgy ítélte meg, hogy e törvény önmagában nem elegendő. Feltétlenül szükség van a bürokrácia minimálisra csökkentésére, arra, hogy az apparátus ne támasszon érthetetlen és indokolatlan nehézségeket beidegződésből fakadóan, a döntéstől való félelem miatt, vagy saját fontosságát igazolandó.
A törvényjavaslat általános vitáját az elnöklő Szűrös Mátyás felfüggesztette, majd a plénum meghallgatta Botos Katalin pénzügyminisztériumi államtitkár előterjesztését az adótörvények - áfa, szja, vállalkozási nyereségadó - módosításáról. (folyt. köv.)
1990. november 27., kedd 19:15
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|