|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
Manfred Wörner látogatásának marrgójára
|
---------------------------------------
München, 1990. november 25. (SZER, Világhíradó) - Szekeres László:
- Ma utazott el négynapos magyarországi látogatásáról Manfred Wörner, az észak-atlanti szövetség, a NATO főtitkára. A látogatásnak nem csak protokolláris és gesztus-jellege volt, hanem meg lehet mögötte találni a valós politikai tartalmat is.
Bár a NATO első embere végiglátogatja a még mindig VSZ- tagállamokat, a hazánkban lefolytatott sokirányú tárgyalásai, és Antall József kormányfő brüsszeli meghívása nemcsak a kapcsolatteremtésre, hanem egy meglévő kapcsolat további építésére is utalnak.
Az európai katonai egyensúly éveken, sőt már évtizedeken keresztül a NATO és a Varsói Szerződés kiegyenlítő szerepére épült. A volt keleti tömb országaiban bekövetkezett változások ezt az egyensúlyt felborították. Míg az atlanti szerződés tagállamai továbbra is egységesek, a VSZ szervezete katonailag széthullott, és politikailag sem képvisel már egységet, erőt.
Vegyük csak példának az NDK integrálódását a NATO-ba, a szovjet csapatkivonásokat - de ennek nemzetközi deklarálásaként értékelhetjük Antall József párizsi beszédét is. Komoly mértékben járulnak hozzá ehhez a folyamathoz a Szovjetunió belső problémái is. Tehát egy ütőképes szervezettel szemben egy demoralizálódott, széthulló egykori egység maradványai állnak. Ez - és az is, hogy a már levált és a leváló félben lévő országok sem járnak egységes úton -, Európa biztonsági helyzetét erősen destabilizálta.
Vannak országok, melyek az atlanti szövetség felé próbálnak orientálódni, vannak amelyek saját-utas politikát szeretnének kialakítani, és vannak úgynevezett lebegő országok. (folyt.)
1990. november 25., vasárnap
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
NATO főtitkár Budapest - 1. folyt.
|
Az egységes tömbhöz tartozás megszünése ugyanakkor sok olyan egymással szembenálló érdeket is felszínre hoz, melyeket a közös barakk kényszerhelyzete a szőnyeg alá söpört. Ezt a problémát a magyar vezetők többször is jelezték Wörner főtitkárnak, mint az európai stabilitás egyik kényes problémáját.
Nos, a főtitkár útjának egyik jelentős célja volt, hogy ezeket a bizonytalansági tényezőket felmérje. A NATO szerepe az elkövetkező években a katonai szembenállás helyett sokkal inkább a stabil politikai bázis demonstrálásává alakul. Ez a bázis egyenlőre meg akar maradni saját eddigi határain belül - vagyis mint Wörner úr többször is hangoztatta: belátható időn belül nem kívánják kibővíteni a tizenhatok klubjának taglétszámát.
Az NDK esetében ez a német egyesítés miatt nem jelentett létszámbővülést - a többi országgal, és így hazánkkal kapcsolatban azonban a különböző szintű és jelentőségű biztonsági együttműködési szerződések keretein belül kívánnak együtt dolgozni az új Európa megvalósításán.
Érthető az Atlanti álláspont: ha különbséget tesznek, akkor az újabb "miért ő, és miért nem én" -ellentéteket teremt. Így az egyre inkább politikai szerepkört felvállaló NATO egységes alapokon, azonos helyzetből tárgyalhat minden országgal - és azt sem szabad elfelejteni, hogy a Varsói Szerződés még nem szünt meg hivatalosan, csak az együttműködés egyes elemei lettek felfüggesztve, mások pedig akadoznak.
Azzal is tisztában vannak az atlanti politikusok, hogy a jelenleg nagyon bizonytalan helyzetben lévő, belső problémákkal terhelt Szovjetuniót nem lehet leírni, hiszen nélküle egy stabil európai biztonsági struktúra kialakítása elképzelhetetlen. (folyt.)
1990. november 25., vasárnap
|
Vissza »
|
|
NATO főtitkár Budapest - 2. folyt.
|
Észrevehető, hogy a szövetség kitüntető figyelemmel fordul Magyarország felé, hiszen elvitathatatlan az a szerep, melyet a közép- és kelet-európai politikában az elmúlt időszakban játszottak a magyarországi változások.
A megbeszélésekből, nyilatkozatokból az is kitűnt: bíznak a magyar vezetésben, és abban is hogy az új Európa arculatának kialakításában egy új európai biztonsági struktura kiépítésében a magyar politika továbbra is élenjáró szerepet játszik.
Ugyanakkor az észak-Atlanti szövetség ezt a jövendő új Európát összeköti Kanadával és az Egyesült Államokkal is - és így válik az európai biztonságpolitika - világpolitikává. +++
1990. november 25., vasárnap
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|