|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
Az új erőviszonyok alakulása
|
-----------------------------
München, 1990. október 21. (SZER, Földközelben) - A magyarországi sajtó nagy része úgy véli, hogy az önkormányzati választáson súlyos vereséget szenvedtek a kormánypártok, és fölényes győzelmet aratott az ellenzék. Szerintem viszont ennek a rendszerváltást kiteljesítő kétfordulós szavazásnak nincsenek vesztesei, csak nyertesei. Hiszen a kommunista rezsim március 25-iki bukása fejeződött be október 14-ikén. Továbbá a túlságosan bonyolult, alapjaiban még az előző vezetés által kidolgozott helyi választási rendszer nyomán kialakult erőviszonyok nem is mérhetőek pontosan, és a polgármesterek, képviselőtestületi tagok döntő többsége a függetlennek nevezett jelöltek közül került ki.
Ám a községekben a pártok közül a kisgazdák végeztek az első helyen, az MDF, az SZDSZ és a kereszténydemokraták előtt. Tehát a falvak népe inkább a kormánykoalícióra szavazott - hozzáteszem, hogy a városiak már sokkal nagyobb részvételi arányban. A tízezer lakosnál nagyobb települések pártlistás választásainak összesített adatai alapján kilenc megyében szintén a kormánykoalíció pártjai kerültek az élre, ugyanannyiban, mint az SZDSZ és a Fidesz.
Egyértelmű sikert csak Budapesten ért el az ellenzék, ennek értékét is csökkenti, hogy az éllovas SZDSZ-re a választásra jogosult állampolgárok alig 10 százaléka szavazott. Nem folytatom a játékot a számokkal, mert nem ez a lényeg.
A legfontosabbat az MDF alelnöke, Lezsák Sándor fogalmazta meg a legtalálóbban, amikor a választást értékelve kijelentette: a csatát elveszítettük, de a háborut megnyertük, és ezzel nemcsak a Demokrata Fórum hat hónappal ezelőttinél gyengébb szereplésére, a sokkal kisebb részvételre célzott, hanem elsősorban arra, hogy október 14-gyel lezárult a nemzet történetének egyik legsötétebb korszaka, megszűnt a diktatúra helytartó hálózata és a szovjet mintáju tanácsi rendszer.
Rendkívül érdekes a 34 évvel ezelőtti párhuzam, illetve az összefüggés ilyetén vizsgálata. A csatát 1956-ban is elveszítettük, de a háborút ebben a vonatkozásban éppen most, az évforduló küszöbén nyertük meg. (folyt.)
1990. október 21., vasárnap
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|