|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
Teller Ede beszéde Los Angelesben
|
---------------------------------
Washington, 1990. október 20. (Amerika Hangja, Reggeli Híradó) - Teller Ede beszéde a Szabadságharcos Szövetség vacsoráján, Los Angelesben.
- Én hiszek csodákban, hisz ma a csodák nagyon világosak. De a csodáknak az a természetük, meg kell őket érteni, és a csodára cselekedettel kell felelni. Az utolsó év csodája: százmillió ember felszabadulása. A világ államai összefognak a támadások, a háború ellen. Ilyen még nem volt. Tudnunk kell, emlékeznünk kell, hogy ebben a mi elnökünknek, George Bush-nak nagy része volt. Régi idő óta az első szabadon megválasztott miniszterelnökünk azt mondta a Fehér Házban: az amerikai törvények nem engedik meg, hogy Bush-t többször válasszuk meg, mint kétszer. Magyarországon megválaszthatunk akárhányszor elnököt.
A mi miniszterelnökünk érti a világot. És én biztos vagyok benne, hogy mi, amerikai magyarok is értjük, hogy mennyi hálával tartozunk olyan embereknek, mint George Bush. De én igazán nem a múltról akarok beszélni. A jövőről. A cselekvésről. Mit kell tenni, hogy azt a nagy változást végbe vihessük, hogy az újjászületett Magyarország, az új világgal, az új világban, amely a béke felé tart, ebben a világban a szerepét betölthesse. Erről én igyekeztem gondolkozni. Megmondom mit gondoltam: biztos van más teendő, de az egyik gondolat a másikra vezet.
Magyarország a földművelés országa volt, és ma a nagy tudományos felfedezések között a biokémiai felfedezések talán a legfontosabbak. És ezek a földművelést, a mezőgazdaságot, nagyon befolyásolhatnák. Például csak egy: új változatok a növényekben, a háziállatokban és sajnos igaz, hogy Amerikában és a Nyugaton ezen nagy változásoktól sokan félnek, és nem egészen ok nélkül. Mert ahol nagy a fejlődés, ott nagy is a lehetősége a hibáknak. (folyt.)
1990. október 20., szombat
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|