Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1990 › március 15.
1989  1990
1990. január
HKSzeCsPSzoV
25262728293031
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
2930311234
1990. február
HKSzeCsPSzoV
2930311234
567891011
12131415161718
19202122232425
2627281234
567891011
1990. március
HKSzeCsPSzoV
2627281234
567891011
12131415161718
19202122232425
2627282930311
2345678
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
SZER, Magyar híradó:

Március 15. ünneplése Romániában

"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban, rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette meg és koordinálta. Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi létnek. "

Az Országgyűlés keddi ülésnapja (1. rész)

1990. október 16., kedd - A honvédelemről szóló 1976. évi I. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat megtárgyalásával folytatódott kedden az Országgyűlés második munkanapja.


A tervezet általános vitájának megkezdése előtt napirenden kívül
kért szót Horváth Aladár (SZDSZ), aki a cigányokat a közelmúltban
ért atrocitások ellen emelt szót. Az eseteket felelevenítve
emlékeztetett arra, hogy Putnokon éppenséggel rendőrök alkalmaztak
erőszakot cigányemberekkel szemben, kisebbségi mivoltuk okán.
Kalocsán négy alkalommal ért támadás vétlen embereket, köztük egy 12
éves gyermeket. Egerben - tudatos rémhírterjesztők bujtogatására -
csaknem 200-an támadtak cigány családokra. Miskolcon felheccelt
fiatalok követtek el hasonló cselekményeket. A képviselő
sajnálatosnak tartotta, hogy a rendőrség képtelen volt kellően
határozott lépésekkel gátat vetni az erőszakoskodásnak, s emiatt
vétlen emberek kerültek veszélybe pusztán azért, mert cigánynak
születtek.

    Horváth Aladár figyelmeztetett arra a veszélyre, hogy a
kisebbségben élő csoportok elkeseredésükben esetleg erőszakkal
válaszolnak az őket ért bántalmazásra. Rámutatott: nyilvánvalóan,
egyetlen felelős politikai erőnek sem lehet célja, hogy kisebbségi
zavargásokat provokáljon Magyarországon.

    Nem kevésbé riasztó perspektíva, hogy az ország válságos
állapota az elszegényedő tömegeket az erőszak, a bűnbakkeresés felé
sodorhatja. E fenyegető veszély láttán Horváth Aladár e szavakkal
fordult a törvényhozás felé: ,,Ne hagyjuk, hogy a kisebbségeket
bűnbakká tegyék
Mindannyian együtt alkotjuk a nemzetet; egyenjogú
polgárai vagyunk e hazának. Közös érdekünk, hogy itt mindenki
biztonságban, otthon érezhesse magát, függetlenül attól, hogy a
kisebbséghez vagy a többséghez tartozik. Büntessék meg, vonják
felelősségre azokat, akik a törvény ellen vétenek, de senkit se
bélyegezzenek bűnözőnek pusztán egy kisebbségi csoporthoz tartozása
miatt. Nincs helye semmiféle megkülönböztetésnek
,, A képviselő
felszólította a felelős politikai erőket, pártokat arra, hogy
határozottan lépjenek fel a cigány kisebbség megsértőivel szemben,
segítsenek békét szerezni a megtámadott közösségeknek. Jöjjenek
lecsendesíteni az indulatokat. Egyben felhívott minden cigányt arra,
hogy erőszakra ne válaszoljanak újabb erőszakkal. Ellenben éljenek a
jog és a törvényesség eszközeivel. (folyt.köv.)



1990. október 16., kedd 15:49


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Az Országgyűlés keddi ülésnapja (2. rész)


A parázsló társadalmi indulatokra figyelmeztető felszólalás
azonnali válaszra késztette a belügyi tárca jelenlévő képviselőjét.
Morvay István államtitkár emlékeztetett arra, hogy a belügyminiszter
a minap nyilatkozatban ítélte el a kisebbségek ellen elkövetett
atrocitásokat. Megígérte: a Belügyminisztérium a feszültségek
enyhítésére megteszi a szükséges intézkedéseket.

    Áttérve a napirendre, megkezdődött a honvédelmi törvény
módosításának tárgyalása. A mindössze 12 törvénycikkből álló
módosító törvényjavaslat rövidsége ellenére meglehetősen hosszas
koncepcionális vitát váltott ki. (A Parlament munkáját nyomon követő
tudósítók szerint bíztató jelnek ígérkezik, hogy a személyeskedő
sértésektől sem mentes választási harc után viszonylag higgadt,
tárgyilagos hangnemben csaptak össze a tartalmukban egyébként igen
élesen különböző nézetek.)

    A vita elhúzódása, terebélyes volta (a törvényhozók a délelőtti
órákban alig-alig végeztek a terítékre került javaslat általános
tárgyalásával) főként azzal magyarázható, hogy a polémia jelentősége
a konkrét módosító javaslatokon messze túlmutat, s jócskán érinti a
a kidolgozás alatt álló magyar katonai doktrína egyes alapelemeit.
Szűken értelmezve a módosításokat, ,,mindössze,, arról van szó, hogy
egységesen 22 hónapra csökken a különböző szolgálati formák
időtartama. A javaslat szerint 12 hónapra mérséklődik a sorkatonai
szolgálat időtartama, s ehhez 10 hónap tartalékos szolgálat járulhat
50 éves életkorig. A fegyver nélküli katonai szolgálatnál 18 hónapos
sorkatonai és 4 hónapos tartalékos időszakot állapít meg a javaslat.
Míg a polgári szolgálat esetében a fiatalnak folyamatosan 22 hónapot
kellene teljesítenie. A vita az alternatív és a fegyveres szolgálati
forma letöltésének eltérő ütemezéséből indult ki. Míg Für Lajos
honvédelmi miniszter expozéjában azt emelte ki, hogy az új
szabályozás egységesen kezeli a jogokat és kötelezettségeket minden
szolgálati forma esetében, addig a törvényelőkészítés során
kisebbségben maradt véleményt tolmácsolva Mécs Imre (SZDSZ)
éppenséggel úgy vélekedett: az eltérő ütemezés miatt nagyobb teher
hárul a polgári szolgálatot választó fiatalokra. A törvényhozók
figyelmébe ajánlotta az Európa Tanács ajánlását, miszerint az
alternatív formák szolgálati ideje nem haladhatja meg a sorkatonai
szolgálat tartamának másfélszeresét. A polgári szolgálat esetében ez
18 hónap lenne a jelenlegi 22-vel szemben. Mécs Imre szerint a 18
hónapos polgári szolgálat éppen elég hosszú és megterhelő lenne
ahhoz, hogy visszatartsa a kibúvókat keresőket. (folyt.köv.)



1990. október 16., kedd 15:50


Vissza »


Az Országgyűlés keddi ülésnapja (3. rész)


Sérelmesnek találta azt is - s az ellenzéki képviselők sokaságának
felszólalásai is támogatták ebben -, hogy az alternatív szolgálatot
kérőknek továbbra is bizottság előtt kell számot adniuk
elhatározásuk lelkiismereti mozgatórugóiról. Számos felszólaló
szerint képtelenség, hogy egy komisszió vájkáljon az ember
lelkiismeretében; ez a döntés az embert alanyi jogon illeti meg.

    A vita ezen a ponton forrósodott fel. A kormánykoalíció pártjai
- bár képviselőik nem vitatták el a lelkiismereti döntés jogát -
szemmel láthatóan valamiféle garanciát kívántak fenntartani a
törvényben a fegyveres szolgálat alól ,,kibújók,, számának
növekedése ellen, ami aggodalmaik szerint a hadsereg
szétzilálódásával fenyegethet. A vitának ez a vetülete már jócskán
érintette a készülő magyar katonai doktrínát is, hiszen a honvédség
szükséges létszámáról, a kiképzés kellő mértékéről, a hadsereg
szükséges felszereltségéről csak a nemzeti célok függvényében
lehetne felelősen dönteni. Ezzel kapcsolatban egyfajta stratégiai
előcsatározásnak is beillett Mécs Imre és Csurka István (MDF)
vitája. Az SZDSZ képviselője történelmi tapasztalatokra hivatkozva
úgy vélekedett: Magyarországot csak akkor vagyunk képesek megvédeni,
ha békében élünk - önmagunkkal és szomszédainkkal egyaránt. Wachsler
Tamás, a Fidesz képviselője a gondolatot továbbfűzve úgy
fogalmazott: a leghatékonyabb védelem a jó külpolitika. Éppen ezért
nem szerencsés a körkörös védelem stratégiájának ötlete. Csurka
István ezzel szemben azon az állásponton volt, hogy csak az az állam
képes jó külpolitikát folytatni, amelyik biztos védelemmel
rendelkezik. A külkapcsolatok építését belső erővel kell
alátámasztani. Figyelmeztetett arra: a demokrácia nem jelentheti
azt, hogy egy társadalomnak le kellene fegyvereznie önmagát; ez
pusztán a társadalom betegségének tünete lenne. Nem lehet cél a
hadsereg leépítése, meggyöngítése. Ennél is erőteljesebben
fogalmazott Borz Miklós (FKgP). Szerinte a VSZ szétesésével
Magyarország olyan, tömbön kívüli országgá válik, amely senkire és
semmire sem támaszkodhat határai védelmében. Csak önmagára
számíthat, s kizárólag megfelelő erejű hadsereggel képes szavatolni
határai védelmét. Az átfogó ismereteket nélkülöző vita láttán Király
Béla független képviselő követelte: mihamarabb bocsássák társadalmi
vitára a magyar honvédelmi doktrína tervezetét, amely eddigi
benyomásai szerint ,,suba alatt,, készül - megengedhetetlen módon.

    A honvédelmi törvény módosításáról szóló törvényjavaslat
általános vitáját a kedd délutáni interpellációk után folytatják.
(folyt.köv.)



1990. október 16., kedd 16:16


Vissza »


Az Országgyűlés keddi ülésnapja - délutáni összefoglaló

1990. október 16., kedd - Külpolitikusoktól ismert szófordulattal élve ,,héják és galambok,, szócsatájává vált a keddi országgyűlési munkanap, amikor is a honvédelemről szóló 1976. évi I. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot vitatták meg a képviselők. A készülő magyar katonai doktrína körüli vita bontakozott ki az egyébként nem túl vaskos törvénytervezetről megfogalmazott véleményekben. A kormánykoalició pártjaihoz tartozó képviselők nagyrészt aggodalmaikat fejezték ki a hadsereg esetleges szétzilálódása miatt, s kifejtették: nem lehet cél a magyar hadsereg leépítése, meggyöngítése. Az ellenzéki, liberális nézeteket valló képviselők viszont jórészt azon gondolatkörbe csoportosították mondanivalójukat, mely szerint: Magyarországot csak akkor vagyunk képesek megvédeni, ha békében élünk - önmagunkkal és szomszédainkkal egyaránt. Megfogalmazták azt is: a leghatékonyabb védelem a jó külpolitika.


A polémia messze túlmutatott a konkrét módosító javaslatokon. A
módosítások lényege különben, hogy egységesen 22 hónapra csökkenne a
különböző szolgálati formák időtartama. A javaslat szerint 12
hónapra mérséklődik a sorkatonai szolgálat időtartama, s ehhez 10
hónap tartalékos szolgálat járulhat 50 éves életkorig. A fegyver
nélküli katonai szolgálatnál 18 hónapos sorkatonai és 4 hónapos
tartalékos időszakot állapít meg a javaslat. Míg a polgári szolgálat
esetében a fiataloknak folyamatosan 22 hónapot kellene
teljesíteniük. A vita elsősorban az alternatív és a fegyveres
szolgálati forma letöltésének eltérő ütemezéséből indult ki.

    A törvényjavaslat általános vitája a kedd délutáni interpellációk
után folytatódik.

    Délután 16 óráig 11 interpelláció és két kérdés hangzott el. Az
interpellációk között az egyik leghangsúlyosabb Kertész Zoltán
(SZDSZ) képviselőé volt, amely a magyar mezőgazdaság alapkérdésére,
az élelmiszertermelés és értékesítés helyzetére hívta fel a
figyelmet. Nagy Ferenc József földművelésügyi miniszter válaszát a
képviselő nem, a Parlament azonban minimális többséggel elfogadta.

    A déli ebédszünetben Horváth Balázs belügyminiszter a kormány
nevében tartott tájékoztatót az önkormányzati választások
értékeléséről. Nem tulajdonított különösebb jelentőséget annak, hogy
a helyi önkormányzatokba nagyobb többségben független, illetve
ellenzéki jelöltek kerültek be, mert mint mondotta: az
önkormányzatoknak pártoktól függetlenül kell tevékenykedniük. (MTI)



1990. október 16., kedd 16:33


Vissza »


Az Országgyűlés keddi ülésnapja (4. rész)


Az Országgyűlés ezután az interpellációk meghallgatásával
folytatta munkáját. Palotás János MDF-es képviselő az általános
forgalmi adóról szóló törvényjavaslattal kapcsolatosan fordult a
pénzügyminiszterhez: deklarálják, hogy az új ÁFA törvény változtatni
kíván a nyugtaadási kötelezettség jelenlegi módján. Az interpelláló
képviselő nem, Országgyűlés viszont elfogadta a miniszter válaszát.

    Miután Ungár Klára (Fidesz) interpellációja elmondásától
visszalépett azzal, hogy ügyében a Pénzügyminisztérium remélhetőleg
már megtette a szükséges intézkedéseket, Kis Zoltán (SZDSZ) a
környezetvédelmi és területfejlesztési miniszterhez fordult
kérdésével a veszélyes hulladékok elhelyezése, ártalmatlanítása és a
korábbi illegális lerakótelepek felszámolása ügyében. Azt firtatta:
kidolgozta-e már a tárca erre vonatkozó tervét, s a kirótt bírságok
mekkora hányadát szándékoznak környezetvédelmi célokra fordítani.
Keresztes K. Sándor válaszában kiemelte: feltérképezik az illegális
telepeket, amelyek száma 3-10 ezerre tehető, s tervet dolgoznak ki a
veszélyek elhárítására. Évente egyébként 600 millió forint folyik be
kasszájukba a bírságokból; a teljes összeget környezetvédelmi
beruházásokra fordítják. Kis Zoltán a választ nem fogadta el, azzal,
hogy nem hallott igazán konkrétumokat; a plenáris ülés ezzel szemben
elfogadta azt.

    Szarvas Béla és Kelemen József MDF-es képviselők a pénzügyi és a
földművelésügyi tárca vezetőitől vártak választ arra: milyen
intézkedéseket terveznek az egri és a mátraaljai történelmi borvidék
szőlőfelvásárlóinak pénzügyi megsegítésére. Rabár Ferenc ismertette
döntésüket, miszerint valamennyi gazdálkodót, akiknek a borászat a
fő tevékenysége, november 30-ig felvett hiteleik után egyszeri
kamattámogatásban részesítenek. Sem az interpellálók- akik
hiányolták a kamattérítés mértékének megjelölését-, sem az
Országgyűlés nem fogadta el a miniszteri választ.

    A miniszterelnökhöz interpellált Hatvani Zoltán SZDSZ-es
képviselő, a kormány területpolitikájának témájában. Az előző
kormány pártpolitikának alárendelt területpolitikája szavai szerint
a falvak pusztításában a bulldózereknél is hatásosabbnak bizonyult.
Van-e a kormánynak pillanatnyilag kidolgozott területpolitikája? -
tette fel a képviselő. A miniszterelnök távollétében megszólaló
Horváth Balázs belügyminiszter igennel válaszolt. Az
önkormányzatokról szóló törvény - vélekedett - önmagában is
bizonyíték arra, hogy a kormánykoalíció hivatalba lépése első
pillanatától kezdve nagy horderejű kérdésnek tekinti a
településfejlesztést. A képviselő nem, ellenben az Országgyűlés
elfogadta a választ. (folyt.köv.)



1990. október 16., kedd 16:39


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Az Országgyűlés keddi ülésnapja (5. rész)


Kőszeg Ferenc (SZDSZ) a fegyveres polgári őrségek és a BM
rendőri ezred tárgyában interpellált a belügyminiszterhez.
Interpellációjában kifejtette: túl sok a polgári fegyveres őr, akik
jórészt egykori munkásőrök, a volt MSZMP valamikori vezetői. Nem
értett egyet a BM rendőri ezred tervezett nagyarányú fejlesztésével
sem.

    Horváth Balázs belügyminiszter válaszában elmondta, hogy a
polgári fegyveres őrségnek ma már nincs munkáselnyomó funkciója.
Stratégiailag fontos, jelentős ipari létesítményeket, közlekedési
csomópontokat őríznek, így például a Paksi Atomerőművet. A készülő
és a közeljövőben a Parlament elé kerülő rendőrségi törvény szűk
határok közé szorítja a polgári fegyveres őrség tevékenységét is. A
rendőrezreddel kapcsolatos kérdésre reagálva pedig elmondotta, hogy
az interpelláló képviselő egy belső előkészítő anyagból merítette
információit, így azok már nem érvényesek. Nem tervezik a
rendőrezred jelentős fejlesztését, csupán szervezeti, személyi
változtatásokkal kívánják korszerűsíteni. Az ezred kötelékébe
tartozóknak egyébként jelentős közbiztonsági, közrendvédelmi, közúti
ellenőrzési feladataik vannak. A választ az interpelláló képviselő
és a Parlament elfogadta.

    Glattfelder Béla (Fidesz) a képviselői munka akadályoztatása
tárgyában interpellált az igazságügy-miniszterhez, nehezményezve azt,
hogy a képviselők nem tekinthetnek be a kormány által
előterjesztendő törvények tervezeteibe, csak ha már a kormány
elfogadta azokat.

    Balsai István igazságügy-miniszter felhívta a figyelmet arra,
hogy a világon sehol sem szokás, hogy a kormány teljes körű
betekintést engedne belső, politikai, koncepcionális műhelymunkájába.
A tájékoztatási kötelezettség a döntési folyamatot megelőző
információkra nem terjed ki. A választ az interpelláló képviselő
nem, a Parlament viszont elfogadta.

    Jakab Róbertné (MSZP) a budapesti szlovák iskola és diákotthon
életveszélyessé nyilvánítása tárgyában interpellált a művelődési és
közoktatási miniszterhez. A miniszter nevében Beke Kata államtitkár
válaszolt, s elmondta, hogy ez év nyarán megkezdték a 700 millió
forintos minisztériumi beruházással készülő új iskola és kollégium
alapozási munkáit, s várhatóan 1992 szeptemberéig elkészül a
létesítmény. A meglévő intézmény rekonstrukciójához is hozzáláttak,
és folyamatosan figyelemmel kísérik mind a felújítást, mind az új
beruházás sorsát. (folyt.köv.)



1990. október 16., kedd 18:06


Vissza »


Az Országgyűlés keddi ülésnapja (6. rész)


A választ az interpelláló képviselő és a Parlament egyaránt
elfogadta.

    Kovács Pál (MSZP) az új társadalombiztosítási törvény
koncepciója, a társadalombiztosítás ideiglenes önkormányzatának
létrehozása és a Társadalombiztosítási Alap tárgykörében
interpellált a népjóléti miniszterhez. Nehezményezte, hogy még
mindig nem került a Parlament elé az új társadalombiztosítási
koncepció. Surján László népjóléti miniszter válaszában arra
hivatkozott, hogy nem volt ideje még megalapozott új
társadalombiztosítási koncepciót kimunkálnia a tárcának. A
társadalombiztosítási önkormányzatok létrehozásával kapcsolatban
elmondta, hogy abban nemcsak a kormánynak, hanem az új
önkormányzatoknak is részt kell vállalniok. Ezt a folyamatot
szeretnék felgyorsítani. A választ a képviselő nem, a Parlament
viszont elfogadta.

    Kertész Zoltán (SZDSZ) az élelmiszertermelés és értékesítés
tárgyában interpellált a földművelésügyi miniszterhez. A
mezőgazdaságot érintő két súlyos gondra hívta fel a figyelmet: a
tej-tejtermékek fogyasztásának csökkenésével együtt akadozik a tej
felvásárlása, az év végéig megkötött szerződéseket sok helyütt nem
újítják meg. A takarmányhiánytól való félelem és a kedvezőtlen
jövedelmezőség miatt pedig a hústermelésben is jelentős visszaesés
mutatkozik. A kormányhoz és az Országgyűléshez címzett kérdéssel
válaszolt Nagy Ferenc József földművelésügyi miniszter: el kell
dönteni szükség van-e magyar gazdaságra vagy nincs. Ha szükség van,
akkor úgy kell az ágazatot dotálni, segíteni, hogy ez határozza meg
a magyar népgazdaság helyzetét. Ezt követően részletesen elemezte a
relatív tejtúltermelési válság okait, s sorolta azokat az
intézkedéseket, amelyeket a takarmányellátási nehézségek megoldása
és az export jövedelmezőségének javítása érdekében hoztak. Válaszát
a képviselő nem, a Parlament minimális többséggel elfogadta.

    Béki Gabriella (SZDSZ) a fiatal munkanélküliek helyzetének
javítása tárgyában interpellált a munkaügyi miniszterhez. Győriványi
Sándor munkaügyi miniszter válaszában utalt arra, hogy kidolgozták
már a pályakezdők munkába állításának programját. Elmondta, hogy a
munkanélküliek száma az elmúlt év közepétől folyamatosan nőtt, s ez
különösen hátrányosan érinti a pályakezdő fiatalokat. Szeptember
végén a munkaügyi hivatalok 56 ezer elhelyezkedni nem tudó embert
tartottak nyilván. Húsz százalékuk első munkahelyre váró fiatal
volt. A kormányzat kiemelt feladatának tekinti a pályakezdők
elhelyezkedését, s a Foglalkoztatási Alapból átcsoportosítással 200
millió forintot különítettek el e célra. (folyt.köv.)



1990. október 16., kedd 18:16


Vissza »


Az Országgyűlés keddi ülésnapja (7. rész)


A választ a képviselő nem, az Országgyűlés pedig elfogadta.

Az interpellációk után kérdésekkel fordultak a képviselők a
tárcák vezetőihez. Szilassy Géza (MDF) az ország - különösen az
elmaradott megyék - távközlési telefonfejlesztési lehetőségei felől
érdeklődött. Siklós Csaba közlekedési, hírközlési és vízügyi
miniszter beszámolt arról, hogy hároméves program során 1993 végéig
50 százalékos fejlesztést hajtanak végre, vagyis mintegy 500 ezer
előfizetőt juttatnak telefonhoz. A program az ország minden pontját
érinti. A kazincbarcikai higanyszennyeződéssel kapcsolatos
vizsgálatok eddigi eredményét tudakolta az ipari és a
környezetvédelmi minisztertől Tóth István MDF-es honatya, s arról is
érdeklődött: amennyiben a Borsodi Vegyi Kombinát áttérne új,
higanymentes technológiára, támogatnák-e a beruházást, vagy
elősegítenék-e a közvetlen külföldi hitelfelvételt. Bod Péter Ákos
úgy vélte: a technológiaváltás további vizsgálódásokat igényel. A
higanyszennyeződés okát, mértékét feltáró vizsgálatok pedig folynak,
kutatják, miként lehet ártalmatlanítani a földbe jutott anyagot.
(folyt.köv.)



1990. október 16., kedd 18:18


Vissza »


Az országgyűlés keddi ülésnapja (8. rész)


A délutáni szünetet követően hozzászólásokkal folytatódott a
honvédelmi törvény módosításának általános vitája. Főként azon
csaptak össze a nézetek: egyenrangúnak-egyenértékűnek tekinthető a
katonai fegyveres és a polgári szolgálat, avagy sem. Csehák Judit
(MSZP) annak a nézetének adott hangot, hogy az ápolás, gondozás
éppoly fontos, sőt, nehéz feladat, mint a fegyveres honvédelem; így
egyforma legyen szolgálati idejük is. Ekként foglalt állást Kovács
László MSZP-s képviselő is. Miklós Árpád (SZDSZ) ezzel szemben úgy
vélekedett, hogy a magyar nemzeti függetlenség mindig akkor került
igazán veszélybe, amikor a hadsereget szétzüllesztették. Megítélése
szerint ütőképes hadseregre van szükség, amely a kommunista hatalom
lebontása után, a felsejlő kiszámíthatatlan nacionalista
megnyilvánulásoktól megvédi az országot. A polgári szolgálatnak
pedig - a kisebb veszélyre való tekintettel - hosszabbnak kell
lennie; ezzel a gondolatával értett egyet Borz Miklós (FKgP) is.
Németh Béla (FKgP) a katonai szolgálat leértékelését látná az azonos
időtartam elhatározásában; szerinte a honvédség békeidőben is
veszélyes üzem.

    A vitában Szabad György (MDF) is szót kért. Kiemelte:
valamennyien fontosnak tartják a humanizmus követelményeit, de a
pacifizmusnak csak akkor van értelme, ha kölcsönös és mindenoldalú.
Jelenleg tehát a hadsereg szükséges rossz. A törvényhozásnak az a
feladata, hogy gondoskodjék arról: a katonák rendelkezzenek mindazon
jogokkal, amelyekkel valamennyi polgár. Véleménye szerint is
teljesítsen valaki fegyveres vagy polgárinak tekintett szolgálatot,
az egyformán terheljen mindenkit. Felvetette azonban: lehet-e az
egyformaságot egyszerűen hónapokkal mérni, amikor az egyik esetleg
havonta egyszer, a másik akár naponta is kimenőt kap.

    Kövér László (Fidesz) számára úgy tűnt: sokan olyan országban
kívánnak élni, ahol a katonák képezik az értékhierarchia csúcsát; ő
viszont nem szeretné, ha mindez teljesülne. Felvetette: amennyiben
olyan rosszak a magyar hadseregben az állapotok, ahogy lefestették
az előtte szólók, azonnal vizsgálatot kell indítani. Derültséget
keltett viszont szavaival Haraszti Miklós SZDSZ-es képviselő.
Véleménye szerint nagyon fájdalmas, ha valamilyen értelemben is
hátrányos helyzetben részesítik a családalapítás kötelességét a
fegyveres szolgálattal szemben. Hisz nemcsak egyféle fegyverrel
lehet szolgálni -mondta. (folyt.köv.)



1990. október 16., kedd 19:24


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Az Országgyűlés keddi ülésnapja (9. rész)


Ezután országgyűlési határozatot fogadtak el arról: az év
végéig meghosszabbítják az 1990. évi ideiglenes vagyonpolitikai
irányelveknek érvényességi idejét, amelynek határideje szeptember
30-án lejárt.

    Az ülésnap végéhez közeledve egy kisebb Házszabály-módosításról,
illetve néhány mentelmi ügyben kellett még dönteniük a
képviselőknek.

    Az Országgyűlés elfogadta a Házszabály annak megfelelő
módosítását, hogy az új képviselők mandátumának igazolását immár nem
a mandátumvizsgáló, hanem a Mentelmi és Összeférhetetlenségi
Bizottság végzi.

    A két mentelmi ügyben is gyors állásfoglalás született: mind
Pozsgay Imre (MSZP), mind Szabó Lukács (MDF) mentelmi jogának
fenntartása mellett határoztak a képviselők. Mint ismeretes mindkét
képviselő ellen magánvádas eljárást kezdeményeztek, s ezért kérte
kiadatásukat a bíróság. Pozsgay Imre ellen az emlékezetes
,,gomb-gate,, ügyben tett kijelentése miatt indítottak peres
eljárást, míg Szabó Lukács ellen azért kezdeményezték ugyanezt, mert
részt vett Debrecenben a Lenin-szobor, illetve a Tanácsköztársaság
emlékmű eltávolításában, s ezzel úgymond anyagi kárt okozott.

    A mentelmi ügyekben hozott országgyűlési határozatok után az
elnöklő Szűrös Mátyás röviddel este fél hét előtt berekesztette az
ülést. A törvényhozás - tekintettel a jövő hét eleji
munkarend-változásra - legközelebb október 20-án, szombaton ül
össze. (MTI)



1990. október 16., kedd 19:25


Vissza »

Partnereink
Dokumentumok
Lovas Zoltán:

Jöttem láttam győztek - A diadalkudarc (1990.03.01-04.08)

"Mintegy 3-4000 ember gyűlt össze a téren. Az emberek többségének nem volt magyar kokárdája, ilyesmit csak néhányan viseltek, kis fehér vászondarabokat festettek be hozzá, két szélén piros és zöld festékkel. Az ünnepség igen visszafogott és megható volt. Elmondtam a Fidesz szövegét. Amíg beszéltem egyfolytában remegett kezem-lábam. Holott nem volt mitől félni, s mégis! Éreztem, hogy valami nagyon rossz dolog készülődik. Az elmúlt hónapok során kifejlődött bennem valami különös veszélyérzet. Az ünnepség még tartott, amikor már újra autóba ültünk, s indultunk vissza Budapestre... Pest határában jártunk, amikor a Kossuth bemondta, hogy Romániában több helyen is atrocitások érték a március 15-ét ünneplő magyarokat..."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD