|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
Az országgyűlés keddi ülésnapja (8. rész)
|
A délutáni szünetet követően hozzászólásokkal folytatódott a honvédelmi törvény módosításának általános vitája. Főként azon csaptak össze a nézetek: egyenrangúnak-egyenértékűnek tekinthető a katonai fegyveres és a polgári szolgálat, avagy sem. Csehák Judit (MSZP) annak a nézetének adott hangot, hogy az ápolás, gondozás éppoly fontos, sőt, nehéz feladat, mint a fegyveres honvédelem; így egyforma legyen szolgálati idejük is. Ekként foglalt állást Kovács László MSZP-s képviselő is. Miklós Árpád (SZDSZ) ezzel szemben úgy vélekedett, hogy a magyar nemzeti függetlenség mindig akkor került igazán veszélybe, amikor a hadsereget szétzüllesztették. Megítélése szerint ütőképes hadseregre van szükség, amely a kommunista hatalom lebontása után, a felsejlő kiszámíthatatlan nacionalista megnyilvánulásoktól megvédi az országot. A polgári szolgálatnak pedig - a kisebb veszélyre való tekintettel - hosszabbnak kell lennie; ezzel a gondolatával értett egyet Borz Miklós (FKgP) is. Németh Béla (FKgP) a katonai szolgálat leértékelését látná az azonos időtartam elhatározásában; szerinte a honvédség békeidőben is veszélyes üzem.
A vitában Szabad György (MDF) is szót kért. Kiemelte: valamennyien fontosnak tartják a humanizmus követelményeit, de a pacifizmusnak csak akkor van értelme, ha kölcsönös és mindenoldalú. Jelenleg tehát a hadsereg szükséges rossz. A törvényhozásnak az a feladata, hogy gondoskodjék arról: a katonák rendelkezzenek mindazon jogokkal, amelyekkel valamennyi polgár. Véleménye szerint is teljesítsen valaki fegyveres vagy polgárinak tekintett szolgálatot, az egyformán terheljen mindenkit. Felvetette azonban: lehet-e az egyformaságot egyszerűen hónapokkal mérni, amikor az egyik esetleg havonta egyszer, a másik akár naponta is kimenőt kap.
Kövér László (Fidesz) számára úgy tűnt: sokan olyan országban kívánnak élni, ahol a katonák képezik az értékhierarchia csúcsát; ő viszont nem szeretné, ha mindez teljesülne. Felvetette: amennyiben olyan rosszak a magyar hadseregben az állapotok, ahogy lefestették az előtte szólók, azonnal vizsgálatot kell indítani. Derültséget keltett viszont szavaival Haraszti Miklós SZDSZ-es képviselő. Véleménye szerint nagyon fájdalmas, ha valamilyen értelemben is hátrányos helyzetben részesítik a családalapítás kötelességét a fegyveres szolgálattal szemben. Hisz nemcsak egyféle fegyverrel lehet szolgálni -mondta. (folyt.köv.)
1990. október 16., kedd 19:24
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|