|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
A Vígszínház műsorterve - Sajtótájékoztató
|
1990. szeptember 11., kedd - A színházi értékek
létrehozására és megőrzésére csak a hazai hagyományokba illő, ám
költséges repertoár-színház képes; a mostani időszak pénzügyi
érdekei viszont a színházak szerkezeti-műfaji átalakítását
sugallják, ami a teátrumok eddigi intézményes támogatásának lényeges
csökkentését jelenti - hangsúlyozta Marton László igazgató a
Vígszínház keddi, az évad műsortervét ismertető sajtótájékoztatóján.
Hozzáfűzte: miután a teátrumok mostani működésének átformálása
egyidejűleg eltörölné a színház művészetteremtő funkcióját, ezért a
valódi művészet fennmaradásáért folytatni kell az önvédelmi harcot.
Az évadot kezdő társulati ülésen az igazgató ismertette az évad műsortervét. Már folynak a próbái a Vígszínház első bemutatójának, amely október 28-án lesz. Marton László állítja színpadra Shakespeare III. Richárdját. A nagyszínház január közepén mutatja be - Babarczy László vendégrendezésében - Schnitzler A Bernhardi-ügy című drámáját. További két premiert terveznek: Molnár Ferenc Játék a kastélyban című színművét, valamint Schikaneder-Csokonai-Szikora Varázsfuvola című produkcióját. A Pesti Színházban kerül színre október 6-án Kárpáti Péter misztériumjátéka, Az út végén a folyó, amelyet Szikora János rendez. December 21-én lesz a bemutatója Örkény István Rózsakiállításának, Horvai István rendezésében. Március 1-jén láthatja a közönség O,Neill Hosszú út az éjszakába című darabját. A művet Tordy Géza rendezi. Igazi színházi csemegének ígérkezik Ingmar Bergman Jelenetek egy házasságból című művének a színpadi adaptációja. Bergman egyetlen színésznő-rendezőnek engedélyezte, hogy a műből színpadi változatot készítsen. Így Rita Russek állítja magyar színpadra a darabot. A Pesti Színház évadzáró bemutatójának tervezik Offenbach Kékszakállját, Iglódy István rendezésében.
A Vígszínházban továbbra is műsoron tartják a Fekete Pétert, a Koldusoperát, az Álomkommandót, a Körmagyart, Az ügynök halálát, a Csókos asszonyt, a Játszd újra, Sam -et, A padlást, a Sötétség délbent. Ugyancsak láthatja a közönség a Pesti Színházban A nagybőgő, a Hajnalban, délben, este, a Fekvőtámasz, az Arzén és levendula, a Vidám kísértet, az Edith és Marlene, A földigiliszták életéből című darabokat.
A színházhoz szerződött Barta Mária, a társulattól megvált Szilágyi Tibor, Rácz Géza, Hunyadkürti István, Sörös Sándor színművész. (MTI)
1990. szeptember 11., kedd 18:41
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|