 |
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
 |
Készül a szénbányászati program - államtitkári tájékoztató (1.
rész)
|
1990. július 9., hétfő - Augusztusban a kormány elé viszik a
szénbányászat jövőjéről szóló átfogó koncepciót, főként pénzügyi
vonatkozásait a Parlamentben is megvitatják, és konzultálnak a
nemzetközi pénzügyi szervezetekkel is - közölte hétfőn az
újságírókkal Auth Henrik ipari és kereskedelmi államtitkár.
Auth Henrik elsősorban azért tartott sajtótájékoztatót, hogy a
kormány és az ipari tárca nevében tisztázza a Márkus hegyi
bányász-sztrájk nyomán keletkezett ,,információs zűrzavart,, , mert
szerinte sok félinformáció, torzított közlés látott napvilágot. Az
államtitkár úgy vélte: a bányászokat érintő kérdésekben maguk a
bányászok és a helyi munkástanács sem voltak kellően tájékozottak,
sok egyéni, helyi sérelemre, gondra akartak központi orvoslást.
Ráadásul az érdekképviseleti szervek egymás közötti harca is
tükröződött az egész ügyben. A kormány legitimnek tekinti az összes
érdekképviseletet, a munkástanácsokat is, s valamennyivel
konszenzusra törekszik. Ha ez nem így jönne létre, akkor a szükséges
kemény intézkedések nem hajthatók végre - tette hozzá.
A kormány arra vállalt kötelezettséget, hogy a szénerőművek és a
lakosság igényeinek kielégítésére a lehető leggazdaságosabb
fejlesztési megoldást választja. Egyetértés mutatkozik abban, hogy a
hazai szénvagyonra alapozzák a programot. Ennek érdekében szükséges
a szénáremeelés, ám egy azonnali áremelés további inflációs nyomást
jelentene. A jövő év elején azonban 15 százalék körüli árnövekedés
elkerülhetetlen. Fontos, hogy felszámolják az ágazat tetemes
adósságállományát is, ennek összege meghaladja a 41 milliárd
forintot, ehhez jön még az évi 3 milliárdos ágazati veszteség és a
sorbanállás miatti 7 milliárdos hiány. Az adósság nagyobb részének
leírásához, jelentős forrással rendelkező, nagy hatáskörű
szervezetet hoznának létre. Az ágazati programban egy adott
határköltségszint alapján rangsorolnák a szénaknákat, és ha
szükséges, sor kerül aknabezárásokra. Mindez kihatással lesz a múlt
heti tárgyalásokon elhatározott béremelésre is. Mint emlékezetes, a
bérek 50 százalékos emelése a Márkus hegyi sztrájk egyik fő
követelése volt. A megegyezés szerint az emelés nagyobb részének a
forrását a vállalatnak kell előteremtenie racionalizálással,
költségcsökkentéssel. A megoldás tehát elsősorban nem kormányzati
kérdés, állami támogatás e célra nem adható. (folyt.köv.)
1990. július 9., hétfő 14:41
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|