|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
Nyírádi bányazárás, Csab-pusztán bányanyitás - Sajtótájékoztató
Tapolcán
|
1990. július 2., hétfő - Vasárnap reggel befejezték a munkát
a vízveszélyes nyírádi bauxitbányákban, és hétfő reggel megkezdték a
termelést az új csab-pusztai bányában - jelentette be a hétfőn,
Tapolcán megtartott sajtótájékoztatón Fazekas János, a Bakonyi
Bauxitbánya Vállalat vezérigazgatója.
Szinte percnyi pontossággal hajtották végre a Minisztertanács 1989. április 20-án hozott határozatát, amely a Dunántúli Középhegység térségében megbomlott vízháztartás környezeti hatásainak ellensúlyozására, a hévízi tó védelmére 1990. június 30-ára tűzte ki a nyírádi bauxitbányászat befejezésének határidejét.
A Magyar Alumíniumipari Tröszt ennek megfelelően módosította bányászati tervét: túlmunkával, a termelőerők koncentrálásával meggyorsította a Nyírád térségi bauxitvagyon kitermelését. Emellett leállították a már 120 millió forintos beruházással feltárt lengyelmajori bánya építését. További 140 millió forintot költöttek a megszűnő bányák termelését pótló, csab-pusztai I-es bánya korábbi megnyitására. Az új bánya - amely a felmérések szerint nem veszélyezteti a karsztvízkészletet - az év második felében 180-200 ezer tonna bauxitot termel.
A bányászati érdekből történő vízkiemelést az év végéig fejezik be, és a jövő évben a jelenlegi 200-220 köbméter víz helyett csupán percenként 40-60 köbmétert emelnek ki a térség ívóvízellátására.
Elmondták, hogy a hévízi tó hozamában némi javulás tapasztalható, de a karsztvízrendszer visszatöltődéséhez évek szükségesek. A szakértők reménykednek abban is, hogy a karsztvízkészlet fokozatos feltöltődésével egyes régi, elapadt források is megélednek. A térség vízháztartását, környezeti és hidrogeológiai változásait a jövőben is műszeres megfigyelőhálózat ellenőrzi.
Bejelentették a sajtótájékoztatón azt is, hogy a csab-pusztai új bányával a foglalkoztatási gondok is megoldódtak. A régi bányák megszűnésével, ugyan kevesebb munkáskézre lesz szükség, de csak a csökkent munkaképességű bányászokat kellett nyugdíjazni, illetve a közeli időszakban 70-80 ember korengedményes nyugdíjazására lesz szükség. (MTI)
1990. július 2., hétfő 18:36
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|