|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
Göncz Árpád fogadta Sütő Andrást
|
1990. június 26., kedd - Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság
ideiglenes elnöke a Parlamentben fogadta Sütő András erdélyi magyar
írót. A találkozó - amelyen részt vett Sütő András felesége is -
rögtönzött idegenvezetéssel kezdődött: Göncz Árpád megmutatta a
házaspárnak a Nándorfehérvári és a Munkácsy-termet. Ezt követően az
elnöki dolgozószobába vonultak, s több mint egy órán át kötetlen
beszélgetést folytattak.
Göncz Árpád a találkozót követően röviden összegezte az eszmecsere tapasztalatait az MTI munkatársának. Elmondta: első alkalommal találkozott a kiváló íróval, s a beszélgetés végére alaposan megismerték egymás gondolkodását. Sütő András szólt egészségi állapotáról, amerikai tartózkodásáról, gyógyulásának kilátásairól, majd a beszélgetés elkerülhetetlenül ráterelődött az erdélyi magyarság helyzetére, amely - ahogy az író fogalmazta -: saját állapotánál sokkal rosszabb. Véleményt cseréltek arról, hogy Magyarország milyen segítséget adhat az erdélyi magyaroknak. Mindketten azonosan vélekedtek: szabad tanáccsal szolgálni, s egyeztetni kell azt, hogy mire van szükség.
Göncz Árpád elmondta: az a benyomás alakult ki benne, hogy Sütő András morális és politikai kérdésnek tekinti hazatérését. (MTI)
1990. június 26., kedd 17:41
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|