 |
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
 |
Antall József - nyilatkozat, tárgyalások (3. rész)
|
Pierre Joxe francia belügyminiszterrel egyebek között
megállapodás jött létre arról, hogy francia részről segítséget
nyújtanak a helyhatósági választásokat követően a helyi
közigazgatási rendszer kialakításához. Ugyancsak segítik a magyar
rendőrség demokratikus átszervezését, közbiztonsági tevékenységének
megszilárdítását, együttműködnek a magyar szervekkel a nemzetközi
terrorizmus és a kábítószerkereskedelem elleni küzdelemben is.
Antall József a tájékoztatón nagy hangsúllyal szólt a politikai
tárgyalásokról, az e téren kialakult egyetértésről. Rámutatott:
Francois Mitterrand elnökkel, Michel Rocard miniszterelnökkel és a
többi vezető francia politikussal, kormánytisztségviselővel
folytatott tárgyalások új, az eddiginél magasabb szintre emelték a
két ország közötti kapcsolatokat. ,,Nem hinném, hogy a történelem
folyamán ezek a kapcsolatok bármikor is jobbak lettek volna, mint
most,, - hangoztatta a magyar miniszterelnök, megismételve korábbi
kijelentését: míg Franciaország számára régebben a
közép-kelet-európai térségben más országok voltak a kiemelt
partnerek, Magyarország pedig sok tekintetben a háttérbe szorult a
francia politikában, addig most legalábbis egyenrangú lett a többi
országgal és francia részről szoros együttműködést kívánnak
megvalósítani vele.
A miniszterelnök elmondotta: valamennyi francia tárgyaló
partnere felvetette a romániai helyzet problémáit. A nemzetközi
témák során fontosságot kapott a Szovjetunió belső helyzetének
megítélése, s ugyancsak minden politikai tárgyaláson felmerült az a
kérdés: mi Magyarország álláspontja az európai biztonságról, a
Varsói Szerződéssel kapcsolatos tanácskozásról is.
Ezzel kapcsolatban az MTI tudósítója megkérdezte a
miniszterelnököt: bonni és párizsi tárgyalásai során sikerült-e
megértetnie a magyar álláspontot a katonai tömbökkel kapcsolatban és
nem fog-e ez az álláspont gondot okozni az európai biztonsággal
kapcsolatos tárgyalásokon. Antall József válaszában - az
Országgyűlés állásfoglalására és a kormány ismert álláspontjára
hivatkozva - úgy vélekedett: a tárgyalásokon éreztették, hogy
Magyarország megfontolt módszerekkel kívánja megoldani ezt a
kérdést, ugyanakkor nem tudja elfogadni azt a módszert, amely ma is
katonai tömbökben számol, a leszerelési kérdések rendezését csupán
,,tömbszempontokból,, kiindulva képzeli el. (folyt.)
1990. június 23., szombat 15:25
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|