Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1990 › március 15.
1989  1990
1990. január
HKSzeCsPSzoV
25262728293031
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
2930311234
1990. február
HKSzeCsPSzoV
2930311234
567891011
12131415161718
19202122232425
2627281234
567891011
1990. március
HKSzeCsPSzoV
2627281234
567891011
12131415161718
19202122232425
2627282930311
2345678
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
SZER, Magyar híradó:

Március 15. ünneplése Romániában

"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban, rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette meg és koordinálta. Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi létnek. "

Kohl beszéd - Bundestag (1. rész)

Bonn, 1990. június 21. csütörtök (DPA) - A német egyesülés létrejötte után nemcsak a német-lengyel, hanem a német-szovjet kapcsolatokat is új, szerződéses alapra kívánja helyezni Helmut Kohl nyugatnémet kancellár. Az NSZK államfője az új Németország létrejöttével kapcsolatos kérdésekről beszélt csütörtökön a Bundestag német egyesítésről folyó beható vitájának megnyitójaként.


A kancellár politikai kulcsfeladatnak nevezte, hogy a NATO
szövetségesek közös szándéknyilatkozatban rögzítsék a VSZ-hez való
viszonyukat, és ezzel az erőszakról való lemondást célzó összeurópai
nyilatkozat felé egyengessék az utat. Ezért azt javasolta, hogy a
Helsinki-folyamat keretében mindkét katonai tömb tagjai fontolják
meg egy megnemtámadási szerződés megkötését. Egy ilyen szerződés
azután az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet minden
részes országa előtt nyitva állna.

    Az Odera-Neisse határ kérdésével kapcsolatban - amelyet a
Bundestag és az NDK Népi Kamarája véglegesként kíván elismerni (ezt
időközben a keletnémet parlament már meg is tette) - Kohl úgy
vélekedett: ,,Vagy kinyilvánítjuk a jelenlegi határokat, vagy
eljátsszuk a lehetőséget az egyesítésre.,,

    Ennek kapcsán emlékeztetett a nemzeti-szocialista hatalmi
gépezet felelősségére a Lengyelország ellen indított ,,totális
elnyomó- és megsemmisítő háborúban,,. A náci hatalom felelős a
háborúért, valamint annak következményeiért, és - Sztálinnal együtt
- azért is, hogy elvesztettük Kelet-Németországot - állitotta Kohl.

    - Sokan vannak még német földön, akiket az Odera-Neisse határ
végleges rögzítése ,,mélyen és fájdalmasan érint,, - tette hozzá. A
németek és lengyelek közti megértést azonban senkinek - még az
otthonukból kitelepítetteknek - sem szabad kizárni. Ehhez
elengedhetetlenül hozzátartozik a kisebbségi jogok védelme is -
mondta a kancellár. (folyt.)



1990. június 21., csütörtök 13:01


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Kohl beszéd - Bundestag (2. rész)


Az NDK-val kötendő államszerződést, a gazdasági, valuta- és
szociális uniót Kohl a németek közötti szolidaritás
megnyilvánulásának nevezte: ,,Az NSZK-ban és az NDK-ban élő németek
most ismét - és ezentúl - megbonthatatlanul egymáshoz kötődnek.,, A
kancellár ezzel kapcsolatban minden képviselőt felszólított a
szerződés jóváhagyására.

    Egyúttal biztosította az NDK-ban élőket, akiknek - szavai
szerint - ,,új és szokatlan életfeltételekhez kell
alkalmazkodniuk,,, hogy senki nem kerül a korábbinál rosszabb
helyzetbe - sőt, sokaknak jobban fog menni. Ugyanakkor megnyugtatta
az NSZK lakosságát, hogy az egyesítés miatt ,,senkinek sem kell
bármiről is lemondania,,.

    Az NDK korábbi vezetésére utalva, beszélt a napokban kirobbant
terrorrista-rejtegetési botrányra is, rámutatva, hogy ez a rendszer
azokkal a terroristákkal működött együtt akik az NSZK-ban embereket
öltek meg.

    Kohl az egyesítés külső feltételeivel kapcsolatban elmondta azt
is, hogy a nyugati partnereket írásban kérte arra, hogy az Európai
Közösségek és a nyugati ipari hatalmak soronkövetkező
csúcstalálkozóin tűzzék napirendre Kelet-Európa, és a Szovjetunió
gazdasági, műszaki és tudományos segélyezésének kérdését. A
következő évek nagy kihívása lesz - hangsúlyozta Kohl - ,,a
Szovjetuniót egyre inkább bevonni az európai jövő formálásába -
politikai, biztonsági, környezetvédelmi és kulturális értelemben,,.
Kohl egyúttal közölte, hogy Mihail Gorbacsov éppen a napokban
tudatta vele: a német egység külső aspektusainak tisztázása az
Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet évvégi párizsi
csúcstalálkozójáig megtörténhet. +++



1990. június 21., csütörtök 13:07


Vissza »

Partnereink
Dokumentumok
Lovas Zoltán:

Jöttem láttam győztek - A diadalkudarc (1990.03.01-04.08)

"Mintegy 3-4000 ember gyűlt össze a téren. Az emberek többségének nem volt magyar kokárdája, ilyesmit csak néhányan viseltek, kis fehér vászondarabokat festettek be hozzá, két szélén piros és zöld festékkel. Az ünnepség igen visszafogott és megható volt. Elmondtam a Fidesz szövegét. Amíg beszéltem egyfolytában remegett kezem-lábam. Holott nem volt mitől félni, s mégis! Éreztem, hogy valami nagyon rossz dolog készülődik. Az elmúlt hónapok során kifejlődött bennem valami különös veszélyérzet. Az ünnepség még tartott, amikor már újra autóba ültünk, s indultunk vissza Budapestre... Pest határában jártunk, amikor a Kossuth bemondta, hogy Romániában több helyen is atrocitások érték a március 15-ét ünneplő magyarokat..."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD