|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
NSZK: Kohl a lengyel határok véglegesítéséért
|
Flesch István, az MTI tudósítója jelenti:
Bonn, 1990. június 16. szombat (MTI-tud) - A nyugati lengyel
határok elismerése alapvető feltétele a német egység
megvalósításának - jelentette ki szombaton Helmut Kohl szövetségi
kancellár, a CDU elnöke, pártja Schleswig-Holstein-i szervezetének
Neumünsterben megtartott kongresszusán.
- Aki tehát most eltanácsolja őt attól, hogy ilyen szavatosságot adjon a határok elismerésére vonatkozóan, az veszélyezteti az újraegyesítést - mondotta. A bonni kormányfő egyidejűleg megértést kért az elűzöttek helyzete iránt is. - Mindamellett most az a kérdés, miként lehet hosszú távra megalapozni a lengyel szomszéddal való megbékélést oly módon, miként ez Franciaország esetében már megtörtént - hangoztatta. A kancellár felszólalásával szinte egyidőben az elűzöttek szövetségének országos tanácskozásán a résztvevők óvtak attól, hogy teljesen lemondjanak a ,,keletnémet hazáról,,. Kétnapos összejövetelük végén ellenezték, hogy a Szövetségi Gyűlés és a Népi Kamara már most elismerje a Németország és Lengyelország közötti határt.
Az újjáválasztott Herbert Czaja elnök azzal vádolta az NSZK felelős személyiségeit, hogy cserbenhagyták az elűzötteket.
Az egyesült Németország és a Lengyel Köztársaság között szerződésben kell rögzíteni, hogy a felek egymással szemben nem táplálnak semmiféle területi igényt, és ilyet a jövőben sem támasztanak. A többi között ezt irányozza elő az a határozat-tervezet, amelyet azonos formában a Bundestag és a Népi Kamara hivatott elfogadni. Az NSZK előterjesztése nem említi név szerint az Odera-Neisse-határt, de utal a határvonalra vonatkozó lengyel-keletnémet megállapodásra és az NSZK és Lengyelország közötti varsói szerződésre.
A Deutschlandfunk rádióállomás jelentése szerint Kohl vasárnap Kelet-Berlinben, a Német Egység Napja alkalmából megtartandó emlékünnepség idején tanácskozik a határozat-tervezetről de Maiziere keletnémet miniszterelnökkel. +++
1990. június 16., szombat 19:01
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|