 |
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
 |
2. sz. gyorshír
(1. rész) --------------------------
|
Politikai párbaj napirend előtt
1990. június 12., kedd - Az Országgyűlés keddi ülésnapján a
napirend tárgyalásának megkezdése előtt többen kértek szót. Molnár
Péter (Fidesz) a plénum előtt kérte a Ház elnökét: értelmeztesse az
Ügyrendi és a Házbizottsággal a jelenlegi házszabályt annak
érdekében, hogy állást foglaljanak a parlamenti vizsgáló bizottságok
nyílt vagy zárt ülésrendjéről. A felszólaló ugyanis kifogásolta,
hogy meglehetősen furcsa szavazati aránnyal a sajtóprivatizációs
bizottság saját magának - a házszabállyal ellentétben - zárt
ülésrendet állapított meg.
Kérésének az elnöklő Szabad György eleget tett.
Ezt követően Grezsa Ferenc (MDF) felolvasta az MDF parlamenti
frakciójának nyilatkozatát, amely végül is heves vitát váltott ki, a
Parlament ismét politikai szócsaták színterévé vált. A nyilatkozat
lényege ugyanis az volt, hogy az Országgyűlés a nyári időszakban is
dolgozzék az önkormányzatokról és azok választásáról szóló törvények
megalkotása, így a helyhatósági választások szeptemberi
megtarthatósága, illetve a közvagyon felelőtlen kezelése, a helyi
politikai és gazdasági hatalom átmentésének megakadályozása
érdekében. A nyilatkozat egyúttal rámutatott arra: minden olyan
nyílt vagy burkolt kísérlet, amelynek célja e választások
hátráltatása, súlyos támadás a kibontakozó demokrácia ellen. Ilyen
kísérletnek minősítette az MSZP aláírásgyűjtő akcióját a
köztársasági elnök közvetlen választásának elfogadtatására.
A nyilatkozat elhangzása után azonnal szót kért Pozsgay Imre, az
MSZP parlamenti frakcióvezetője. Bejelentette: a szocialista
képviselők is csatlakoznak az MDF indítványához, ám azonnal
visszautasította azokat a gyanúsítgatásokat, amelyeket a
nyilatkozatban érzékelt. Mint mondotta: a vita arról zajlik, hogy a
kormány milyen mulasztásokat követett el a törvényelőkészítésben,
miért kényszerítette bele a Parlamentet olyan meddő és időt húzó
alkotmánymódosítási vitába az önkormányzatokkal összefüggő kérdések
megtárgyalása helyett?
Torgyán József (FKgP frakcióvezető) ugyancsak csatlakozott az
MDF felhívásához, viszont felhívta a szocialisták figyelmét arra: az
előző kormányt és Parlamentet terheli felelősség azért, hogy a
jelenlegi Országgyűlésnek még ma sincsenek meg a működéséhez
szükséges alapvető feltételei, nincs többpárti házszabálya, nincs a
képviselők jogállásáról szóló jogszabály.
Az elhangzottakra reflektált Kónya Imre (MDF frakcióvezető, majd
Orbán Viktor (Fidesz frakcióvezető) is. (folyt. köv.)
1990. június 12., kedd 11:33
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|