Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1990 › március 15.
1989  1990
1990. január
HKSzeCsPSzoV
25262728293031
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
2930311234
1990. február
HKSzeCsPSzoV
2930311234
567891011
12131415161718
19202122232425
2627281234
567891011
1990. március
HKSzeCsPSzoV
2627281234
567891011
12131415161718
19202122232425
2627282930311
2345678
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
SZER, Magyar híradó:

Március 15. ünneplése Romániában

"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban, rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette meg és koordinálta. Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi létnek. "

Alkotmányvita az elnökválasztás módjáról


----------------------------------------


London, 1990. június 11. (BBC, Panoráma) - A magyar
Országgyűlésben befejeződött az általános vita az alkotmányjogi
módosításokról, melyek között a legnagyobb teret a köztársasági
elnök megválasztásának a kérdése kapta. Ugyanakkor az Országgyűlés
alkotmányügyi, törvényelőkészítő és igazságügyi bizottsága
megtárgyalta, és 14:1 arányban elutasította az MSZP-hez tartozó Gál
Zoltán indítványát arról, hogy közvetlen úton válasszák meg a Magyar
Köztársaság elnökét. Az országgyűlési bizottság elnökét: dr. Salamon
Lászlót, az MDF képviselőjét kérdezte meg elsőként pártjának
álláspontjáról budapesti tudósítónk, Farkas Csilla:

    - A mai helyzetben különösen az országnak arra van szüksége,
hogy olyan óllamfője legyen, mely a parlamenttel harmonikus
együttműködésben dolgozik, nem pedig hogy parlamenten kívüli, olyan
pólus legyen, amely a kormány és a parlament hatalmával szemben -
mintegy riválisként - érvényesül. Olyan aggályok a közvetlen
választás hívei részéről is elhangzottak, hogy itt a pártok kötnek
kompromisszumot. Én úgy érzem, hogy ez önmagában nem baj - ha ezek a
pártok a néptől nyerték a megbizatásukat, és egy legitim magyar
parlament az, mely szabad választás útján került kialakításra.

    Egyébként én - országos listán megválasztott képviselőként - nem
tudom annyira pontosan felmérni a közhangulatot, hiszen mi kevésbé
érintkezünk a választópolgárokkal. Azonban nem egy olyan
képviselőtársam, aki egyéni képviselő, egyéni választókerületben
történt a megválasztása, arról tájékoztat, hogy az emberek
belefáradtak abba, hogy időnként különböző választási hadjáratok
vannak, és az emberek - nyilván nem egy közjogi megfontolás alapján,
de ösztönösen - idegenkednek attól, hogy most újból milliók menjenek
az urnák elé. Ha van egy Országgyűlés, amely ezt a feladatot be
tudja tölteni, akkor fölösleges milliókat kidobni és az embereket
választási hadjáratba vinni, és annak részeseivé tenni, és ezzel
egyúttal egy ilyen választás elé állítani. (folyt.)



1990. június 11., hétfő


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


- Az elnökválasztásról - 1. folyt.


A közvetlen választási hívei ma a Magyar Szocialista Pártból
kerülnek ki, illetve maga az MSZP szorgalmazza a közvetlen
választást, valamint néhány pártonkívüli képviselőnél merültek fel.
Én azt hiszem, hogy itt nemegy esetben egyéni ambíciók is
meghúzódnak. Emellett azt sem tudom kizárni, hogy a népszavazás
mellett most kiálló MSZP ezzel a lépéssel akarja saját presztízsét
emelni, és egyszersmind a közvetett elnökválasztást támogató
pártokat - legfőképp a Magyar Demokrata Fórumot is - támadni. Egy
kétségtelenül hatásos és látványos jelszó: a népfelség és a
demokratizmus jelszavának adott esetben hangulatkeltő módon történő
kihasználásával.

    - Dr. Salamon László után a közvetlen köztársasági
elnökválasztást támogató Király Zoltán független képviselő fejtette
ki érveit munkatársunknak.

    - Az én alapvető érveim: hogy a köztársasági elnököt alapvetően
a jogköre határozza meg. Tehát még tulajdonképpen nem is azt
mondanám, hogy a mádja. A választás módjának a jogköre - és e
tekintetben a jelenlegi rendkívül gyenge köztársasági elnök ha
legalább egy politikai legitimitást, nem alkotmányjogi, hanem
politikai legitimitást nem kap közvetlneül a választópolgároktól -
akkor gyakorlatilag állandóan a pártalkuk középpontjában lesz.

    Amennyire hasznos lehet, hogy ha egy kompromisszum alapján
születik meg a személye az elnöki posztra -, éppen ez jelenti
gyakorlatilag a gyengeségét -, képtelen lesz a demokratikus hatalmi
egyensúly teremtő közhatalmi tényezővé válni. Márpedig én úgy
gondolom, hogy alapvető feladata az - a jövőre nézve is egy
demokratikusan mőködő tórsadalomban -, hogy a hatalmi ágak
elválasztása, szétválasztása és egyensúlyozó szerepe egyiknek a
másik ellenében mindenkor meglegyen. Ez az egyik dolog. (folyt.)



1990. június 11., hétfő


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


- Az elnökválasztásról - 2. folyt.


A másik dolog az, hogy ezek majdhogynem azt mondom, hogy
teljesen elfogadhatatlan érvek: hogy maga a népszavazás sokba
kerülne. Tavaly valóban sokba került, most azonban az önkormányzati
választásokkal együtt le lehetne ezt a népszavazást is bonyolítani.

    Az eldöntendő: közvetlen vagy közvetett választás legyen-e -,
ami óriási terhet egyáltalán nem jelentene. Nem jelentene a
választópolgárok számára sem, hiszen elmennek a helyi választásokra,
másrészt pedig anyagi értelemben sem jelentene sokkal több kiadást.
Tehát semmiképpen sem 100 millió, néhány milliós kiadást jelentene,
hiszen egyetlen kis szavazólapon kell igennel-nemmel bejelölje, hogy
mire szavaz a polgár.

    - Azért is támadták, hogy talán személyes ambíció vezeti -,
hiszen valaha volt köztársaságielnök-jelölt.

    - Én ezeket egyszerűen olcsó foggásnak és nem érveknek tartom.
Hadd ne minősítsem egyszerűen ízléstelennek. Tudniillik akik erről
szólnak, nagyon pontosan tudják - hiszen olvasták nem egyszer, hanem
legalább háromszor tavaly november óta -, hogy nem kívánok indulni a
köztársaságielnök-választáson.

    - Végül a legnagyobb ellenzéki párt, az SZDSZ frakcióvezetője:
dr. Tölgyessy Péter alkotmányjogász vázolja fel az ügyben előállt
jogi helyzetet.

    - A jogi helyzet megítélésem szerint eléggé egyértelmű. Hogyha
az Országgyűlés belátható időn belül meghozza az
alkotmánymódosítást, akkor azután igen hamar meg kell tartani az
alkotmány szerint az elnökválasztást. Ha ez után beadnak több mint
100 ezer aláírást, ezt hitelesítik, akkor ki kell tűzni a törvény
szerint egy népszavzást, ugyanakkor ez a népszavazás - megítélésem
szerint - már nem kérdőjelezheti meg a törvényesen elfogadott
alkománymódosítást, illetőleg az elnökválasztást, hanem
megváltoztatja az alkotmányt, és így a következő elnökválasztásnál
lép hatályba. +++



1990. június 11., hétfő


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
Lovas Zoltán:

Jöttem láttam győztek - A diadalkudarc (1990.03.01-04.08)

"Mintegy 3-4000 ember gyűlt össze a téren. Az emberek többségének nem volt magyar kokárdája, ilyesmit csak néhányan viseltek, kis fehér vászondarabokat festettek be hozzá, két szélén piros és zöld festékkel. Az ünnepség igen visszafogott és megható volt. Elmondtam a Fidesz szövegét. Amíg beszéltem egyfolytában remegett kezem-lábam. Holott nem volt mitől félni, s mégis! Éreztem, hogy valami nagyon rossz dolog készülődik. Az elmúlt hónapok során kifejlődött bennem valami különös veszélyérzet. Az ünnepség még tartott, amikor már újra autóba ültünk, s indultunk vissza Budapestre... Pest határában jártunk, amikor a Kossuth bemondta, hogy Romániában több helyen is atrocitások érték a március 15-ét ünneplő magyarokat..."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD