|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
Alkotmányvita az elnökválasztás módjáról
|
----------------------------------------
London, 1990. június 11. (BBC, Panoráma) - A magyar Országgyűlésben befejeződött az általános vita az alkotmányjogi módosításokról, melyek között a legnagyobb teret a köztársasági elnök megválasztásának a kérdése kapta. Ugyanakkor az Országgyűlés alkotmányügyi, törvényelőkészítő és igazságügyi bizottsága megtárgyalta, és 14:1 arányban elutasította az MSZP-hez tartozó Gál Zoltán indítványát arról, hogy közvetlen úton válasszák meg a Magyar Köztársaság elnökét. Az országgyűlési bizottság elnökét: dr. Salamon Lászlót, az MDF képviselőjét kérdezte meg elsőként pártjának álláspontjáról budapesti tudósítónk, Farkas Csilla:
- A mai helyzetben különösen az országnak arra van szüksége, hogy olyan óllamfője legyen, mely a parlamenttel harmonikus együttműködésben dolgozik, nem pedig hogy parlamenten kívüli, olyan pólus legyen, amely a kormány és a parlament hatalmával szemben - mintegy riválisként - érvényesül. Olyan aggályok a közvetlen választás hívei részéről is elhangzottak, hogy itt a pártok kötnek kompromisszumot. Én úgy érzem, hogy ez önmagában nem baj - ha ezek a pártok a néptől nyerték a megbizatásukat, és egy legitim magyar parlament az, mely szabad választás útján került kialakításra.
Egyébként én - országos listán megválasztott képviselőként - nem tudom annyira pontosan felmérni a közhangulatot, hiszen mi kevésbé érintkezünk a választópolgárokkal. Azonban nem egy olyan képviselőtársam, aki egyéni képviselő, egyéni választókerületben történt a megválasztása, arról tájékoztat, hogy az emberek belefáradtak abba, hogy időnként különböző választási hadjáratok vannak, és az emberek - nyilván nem egy közjogi megfontolás alapján, de ösztönösen - idegenkednek attól, hogy most újból milliók menjenek az urnák elé. Ha van egy Országgyűlés, amely ezt a feladatot be tudja tölteni, akkor fölösleges milliókat kidobni és az embereket választási hadjáratba vinni, és annak részeseivé tenni, és ezzel egyúttal egy ilyen választás elé állítani. (folyt.)
1990. június 11., hétfő
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|