|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
Országgyűlés - Hétfői ülésnap (2. rész)
|
Az Országgyűlés a megemlékező gondolatokat követően folytatta - hivatalos napirendjének megfelelően - az alkotmánymódosítás általános vitáját. A hétfő délelőttöt és a délután jó részét is igénybe vevő törvényjavaslat-tárgyalásban 26 hozzászólás hangzott el - beleértve a közben lezajlott ügyrendi vitát is, amelyben többen többször kértek szót.
Az alkotmány módosításáról szóló törvényjavaslatot elemezve a képviselők főként a köztársasági elnök megválasztásának módjáról, az MDF és az SZDSZ közötti megállapodásról, a nemzetiségek jogainak és parlamenti képviseletének garantálásáról, a konstruktív bizalmatlansági indítványról, az úgynevezett kétharmados szabályról, illetve a négyféle szavazási módról, valamint az egész törvényjavaslat terjedelméről és sürgősségének szükségességéről fejtették ki pro és kontra érveiket - csakúgy, mint egy héttel ezelőtt.
A hétfői megnyilatkozásokból új elemként emelhető ki, hogy két MDF-es képviselő - Palotás János és G. Nagyné Maczó Ágnes - is a közvetlen elnökválasztás mellett tette le, egyelőre szóban a voksát, illetve ugyancsak ketten foglalkoztak a köztársaság címerére és zászlajára tett javaslatokkal is.
A hosszúra nyúlt - átlagosan 15 perces - és a gondolatokat, álláspontokat többnyire ismétlő felszólalások hallatán valóban élénk vitát kiváltó ügyrendi javaslatot tett Torgyán József (FKgP frakcióvezető). Indítványozta: az elnök zárja le a vitát, sem az országnak, sem az Országgyűlésnek ugyanis nincs arra ideje, hogy érdektelen, felesleges felszólalásokat hallgassanak végig, mint ahogy arra sincs szükség, hogy mind a 386 képviselő hallassa a hangját. Ehhez a javaslathoz csatlakozott Kónya Imre (MDF frakcióvezető) annyiban módosítva azt: csak azokat hallgassák még meg, akiknek valóban módosító indítványuk van. Torgyán József, illetve Kónya Imre javaslaival az ellenzéki pártok természetesen nem értettek egyet, elemi jogaik csorbításának minősítették azokat. Ahogyan Tölgyessy Péter (SZDSZ frakcióvezető) fogalmazott: a Magyar Köztársaság alkotmányának módosításáról van szó, nem pedig a ,,cirokseprő adójáról,,. Szóba került az is: a házszabályt, avagy a Házbizottság állásfoglalását kell-e, célszerű-e figyelembe venni a javaslat elfogadtatása vagy elvetése érdekében.
Az ügyrendi vitát lezárva és a törvényjavaslat általános vitáját korlátozás nélkül folytatva még négyen kértek és kaptak szót. Ezután lezárult az alkotmánymódosítás általános vitája. A részletes vitát az illetékes bizottságnak a módosító indítványokkal kapcsolatos állásfoglalását követően, várhatóan a következő ülésen kezdik meg. (folyt. köv.)
1990. június 11., hétfő 16:11
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|