 |
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
 |
SZDSZ-sajtótájékoztató az Országgyűlés keddi munkájáról
|
1990. június 5., kedd - Kimerítő, tartalmas vitát folytattak
a képviselők az alkotmánymódosítás törvényjavaslatáról - mondta
Tölgyessy Péter, a Szabad Demokraták Szövetségének frakcióvezetője a
Parlament keddi munkáját értékelve az SZDSZ által rendezett
sajtótájékoztatón. Ugyanakkor leszögezhető - tette hozzá -, hogy
koncepcionális vita az alapelemeket illetően kevés volt.
A kulcselemet, a köztársasági elnök megválasztásának módját,
illetve az elnök státusát valójában csak az MSZP, valamint Király
Zoltán független képviselő támadta. A köztársasági elnök funkciójára
vonatkozó elképzelés nem új, hanem annak az eredeti állapotnak a
helyreállítására irányul, amely október végétől márciusig a hatályos
alkotmányban benne foglaltatott - mondta az SZDSZ frakcióvezetője. A
vitából kitűnt, hogy a köztársasági elnök Parlament által történő
megválasztását nemcsak az alkotmánymódosítást beterjesztő MDF, és
szorgalmazó SZDSZ, hanem a Fidesz, a Kereszténydemokrata Néppárt és
a Független Kisgazdapárt is elfogadja. A Fidesz a bizalmatlansági
indítvány kérdésében élt módosító indítvánnyal, más területeken a
fiatal demokraták előterjesztett javaslatai megfelelnek az
alkotmánymódosítási koncepciónak. Ezek az indítványok - vélekedett
Tölgyessy Péter - nem alapvetően koncepcionális, hanem elsősorban
kiegészítő és módosító jellegűek. Többségük megfontolásra érdemes és
beépíthető a módosított alkotmányba.
Tölgyessy Péter külön kiemelte a nemzetiségi biztosok ügyét.
Hangsúlyozta: az SZDSZ azt szeretné, ha a nemzetiségi biztos
intézménye - amennyire lehet - szakmailag megalapozott volna, s a
nemzetiségi szövetségek számára is megnyugtató megoldást hozna. A
szabaddemokraták szerint biztosítani szükséges valamennyi nemzetiség
akaratát és jogvédelmét.
Az SZDSZ frakcióvezetője úgy ítélte meg, hogy az
alkotmánymódosítás parlamenti vitája két hét alatt nyugvópontra
juthat. A törvényjavaslat elfogadásával országos szinten
befejeződhet a rendszerváltás, majd sor kerülhet a köztársasági
elnök megválasztására. (MTI)
1990. június 5., kedd 19:42
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|