 |
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
 |
4. számú gyorshír
------------------
|
Torgyán József és Pozsgay Imre az alkotmánymódosításról
1990. június 5., kedd - A Független Kisgazdapárt parlamenti
frakciója nevében Torgyán József képviselőcsoport-vezető érvelt a
beterjesztett alkotmánymódosítás mellett. Hangsúlyozta: el kell
dönteni végre, hogy Magyarországon parlamentáris demokráciát avagy
prezidenciális rendszert kívánnak-e kiépíteni. A parlamentáris
demokrácia kiépítése viszont már megkezdődött. Ennek szerves része a
jelenlegi alkotmánymódosítás, benne az, hogy az államfőt a Parlament
válassza meg, s az, hogy a kormányozhatóság érdekében változzék az
úgynevezett kétharmados szabály. Torgyán József kitért a nemzetiségi
jogok országgyűlési biztosának, mint új intézménynek a kérdésére is,
kijelentve: ezt a megoldást csak átmenetileg tudják elfogadni azzal,
hogy mielőbb megszülessék az új választójogi törvény.
Pozsgay Imre, a Magyar Szocialista Párt frakcióvezetője ellenben
kételyeit sorolta az alkotmányozási folyamattal és magával az
alkotmánymódosítási javaslattal szemben. Véleménye szerint a
törvényjavaslat elfogadása mellett felsorakoztatott érvek egyike sem
követeli meg az alkotmány ilyen generális átalakítását. Sokkal
inkább amellett szólnak, hogy haladéktalanul és hosszú parlamenti
gyötrelemre készülve az Országgyűlés fogjon hozzá egy új alkotmány
kidolgozásához. Kifogásolta, hogy a törvényjavaslatot képviselők egy
csoportja nyújtotta be, a kormány megint kimaradt, mintha vissza
akarná terhelni az oly sokat emlegetett felelősségét a Parlamentre.
Végezetül hangoztatta: az, hogy a nép közvetlenül választ
köztársasági elnököt, s ily módon gyakorolja szuverenitását,
semmiképp sem gyengíti sem a kormány hatalmát, sem a Parlament
ellenőrző szerepét a végrehajtó hatalom fölött. A szocialisták
véleménye szerint a benyújtott törvénytervezet nagyvonalú, felületes
és átgondolatlan. (MTI)
1990. június 5., kedd 12:13
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|