|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
3. számú gyorshír
------------------
|
Az SZDSZ frakcióvezetője az alkotmánymódosításról
1990. június 5., kedd - Az alkotmánymódosítást a hatályos alkotmányban még megbúvó néhány államszocialista kategória elhagyása, és az ország kormányozhatóságának szavatolása indokolja elsősorban - érvelt az alkotmánymódosítás szükségessége mellett Tölgyessy Péter, az SZDSZ frakciójának vezére.
A legfontosabb kérdések közé sorolta az elnökválasztás módjának meghatározását. Kifejtette: itt elsősorban arra kell választ adni, hogy az ország első számú felelős politikai vezetője az államfő avagy a miniszterelnök legyen. Miután Magyarország berendezkedése parlamentáris, s a végrehajtó hatalom valódi irányítója a miniszterelnök, nem lenne kívánatos vele szemben egy versengő, nagy legitimitással rendelkező közjogi méltóságot felállítani. Ez indokolja, hogy a köztársasági elnököt a Parlament válassza meg.
Ugyancsak fontos feladatnak nevezte a ,,kétharmados törvények,, körének szűkítését, az ország kormányozhatóságának szavatolására tekintettel. Rámutatott: a szűkítéssel nem jogokat vonnak el az ellenzéktől, hanem fölösleges felelősséget vesznek le a válláról. Rendkívül lényeges - mondotta -, hogy döntés szülessék a nemzetiségi képviselők ügyében. Úgy vélekedett, hogy fel kell állítani a kisebbségi jogok parlamenti biztosának intézményét, s a nemzetiségi ombudsman(ok) jelölésének módjáról, illetve számáról külön törvényt kell hozni. Végezetül kiemelte: dönteni kell arról is, hogy milyen legyen az ország címere. (MTI)
1990. június 5., kedd 11:55
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|