|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
Frakcióvezetők az ügyrendi vitáról (1. rész)
|
1990. június 4., hétfő - Az Országgyűlés hétfői ülésnapján
viharos vitát kavart a megbízott házelnök két beterjesztése,
amelyeket az ellenzéki pártok a Házbizottság megkerülésére
hivatkozva hevesen elleneztek. A téma később a Házbizottság zárt
ülésén is terítékre került. Sikerült-e a meglehetősen parázs vitát
kiváltó ügyre pontot tenni? - erről kérdezte meg az MTI munkatársa
Tölgyessy Pétert, a legnagyobb ellenzéki frakció, az SZDSZ
vezetőjét, illetve Kónya Imrét, a kormányzó többség vezető
pártjának, az MDF-nek a frakcióvezetőjét.
Tölgyessy Péter elmondta, hogy különösebb megállapodás a hétfői rövid megbeszélésen nem született. Ő a szabaddemokrata frakció nevében tiltakozott Szabad György eljárása ellen. Egyrészt azt kifogásolta, hogy a Parlament megbízott elnöke eltért a Házbizottság korábbi állásfoglalásától, amihez joga ugyan volt, indoka viszont - az SZDSZ szerint - nem. Másrészt nyomatékkal kérte Szabad Györgyöt, hogy ne kommentálja az ülést, politikai indítványokat pedig ne a házelnöki székből, hanem képviselőként terjesszen elő. Az elnöki pulpituson csak az ülés levezetésére kell szorítkoznia.
Az ilyen eltéréseket azért is sérelmezik a szabaddemokraták - mondotta Tölgyessy Péter -, mert eleve nagymértékben csorbítják a Parlament munkájának tervezhetőségét, s lehetetlenné teszik a képviselők felkészülését. Emiatt szólalt fel három ellenzéki frakcióvezető is, akik mégis csak az Országgyűlés pártjainak felét képviselik. A későbbiekben súlyos konfliktusok forrásává válhat, ha ügyrendi kérdésekben a szavazógépet működtetik, és nem törődnek az ellenzékkel. A magyar történelemben ilyen konfliktusok miatt - s ez egyáltalán nem fenyegetés - egyszer rálőttek a házelnökre, egyszer pedig összetörték az Országház berendezését - hangoztatta az SZDSZ frakcióvezetője.
Ebből kiindulva úgy vélekedett: az ügyrendi és napirendi kérdésekben az ésszerűséget kell előtérbe helyezni, s tekintettel kell lenni az ellenzéki jogok betartására. Természetesen ezt a problémát az új házszabály megalkotásával szükséges megoldani. Ennek elkészítése azonban felelősségteljes és időigényes feladat, amelynek vélhetően a nyári szünetig nem érnek a végére. (folyt. köv.)
1990. június 4., hétfő 16:49
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|