|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
Országgyűlés - Hétfői munkanap (1. rész)
|
1990. június 4., hétfő - A meghirdetett kezdési időpont -
10.30 óra - után csaknem egy órával kezdhette meg tervezett
napirendjének, a szövetkezeti tulajdonban lévő termőföld
tulajdonátruházásának átmeneti tilalmáról szóló törvényjavaslat
tárgyalását hétfőn az Országgyűlés. Ugyanis ez az ülésnap sem
kezdődhetett ügyrendi vita nélkül.
A már megszokott formalitások - az igazoltan távollévők névsorának ismertetése, valamint a jelenlévő képviselők számának megállapítása - után az elnöklő Szabad György javaslatára a plénum egyperces néma felállással emlékezett meg a hazánk számára oly tragikus trianoni békeszerződés 70. évfordulójáról - a Fidesz kivételével. Frakciójuk kivonult a teremből. Fodor Gábor képviselőtársai nevében ezt később úgy indokolta: nem a témával, hanem a módszerrel szemben fejezték ki ellenérzésüket. Az ilyen jellegű javaslat előterjesztéséhez - a különböző véleményeket meghallgatva - előzetes konszenzusra lett volna szükség. A Ház megbízott elnöke a kifogásra ezúttal is magyarázattal szolgált, mondván: a hat parlamenti párt e kérdésben korábban közös nyilatkozatot fogadott el, őt pedig minden pártból megkeresték képviselők e gesztust szorgalmazva. Ezért személyében teljes felelősséget visel.
A képviselői padsorokban a legkülönbözőbb reakciókat kiváltó bonyodalom akkor kezdődött, amikor Szabad György javaslatot tett arra: a május 24-én elfogadott, s azóta folyamatosan tárgyalt napirendet egészítsék ki az alkotmánymódosítás általános vitájával. Mielőtt azonban saját indítványát megszavaztathatta volna, szót kért Tölgyessy Péter, az SZDSZ frakcióvezetője. Arra figyelmeztetett: az elnök javaslata ellentétes a Házbizottság legutóbbi állásfoglalásával, amely szerint az alkotmánymódosítás általános vitáját külön ülésen kezdik meg. Orbán Viktor, a Fidesz frakcióvezetője óráját nézve kért szólási lehetőséget. Megerősítve Tölgyessy Péter véleményét hangsúlyozta: a javaslat megszavaztatásának egyik súlyos következménye, hogy visszatereli a Parlamentet abba a működési zsákutcába, ahonnan csak épphogy kijutott. Pozsgay Imre, az MSZP képviselőcsoportjának vezetője - egyetértve az előtte szólókkal - úgy fogalmazott: ha az elnök mégis felteszi szavazásra javaslatát, akkor talán el kellene gondolkodni azon, hogy a Parlamentnek nem kellene-e feloszlatnia a Házbizottság intézményét. (folyt. köv.)
1990. június 4., hétfő 13:49
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|