|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
Közlemény a kormány üléséről (1. rész)
|
1990. június 1., péntek - A kormány csütörtöki, az éjszakai
órákban véget ért üléséről László Balázs szóvivő az alábbi
közleményt juttatta el a Magyar Távirati Irodához:
A kormány csütörtöki ülésén úgy határozott, hogy magas szintű magyar állami küldöttség vesz részt a Varsói Szerződés országainak június 7-én Moszkvában tartandó csúcsértekezletén. A Magyar Köztársaság képviselői a csúcsértekezleten Göncz Árpád ideiglenes köztársasági elnök, Antall József miniszterelnök, Für Lajos honvédelmi miniszter és - Jeszenszky Géza külügyminiszter más irányú külföldi kötelezettségei miatt - Somogyi Ferenc külügyi államtitkár vesz részt. A kormány e heti ülésén döntött a közkegyelmi előterjesztésről. Eszerint e végrehajtási kegyelem minden jogerős büntetését töltőre kiterjed, azonban messzemenően differenciál a legsúlyosabb, illetve a közvéleményt leginkább nyugtalanító bűncselekményt elkövetőkkel és a társadalomra fokozottan veszélyes bűnözőkkel szemben, és nagy mértékben figyelembe veszi a humanitárius okokat is. Az igazságszolgáltatás továbbra is szigorúan el fog járni azokkal szemben, akik a büntetésvégrehajtó intézetek rendjét súlyosan megzavaró magatartásukkal kívánnak nyomást gyakorolni a kormány vagy az Országgyűlés állásfoglalására.
Az eljárási kegyelem a korábbi gyakorlattal szakítva a törvényben meghatározott büntetési tételhez fűzi az ilyen kegyelemben részesülők körét. Az eddigi gyakorlat ugyanis a jogalkalmazókra bízta a várható a büntetés figyelembevételével ezt a kérdést. Az előterjesztés ebben a körben kedvezően differenciál egyes olyan bűncselekményfajtákat illetően, amelyeknek a büntetési tételei aránytalanul magas mértékben kerültek megállapításra a Btk.-ban (például gazdasági bűncselekmények).
Tekintettel arra, hogy a kormány előterjesztése alapján a Parlamentre vár a közkegyelmi rendelkezés törvényi szabályozása, a kormány nem látja indokoltnak a törvényjavaslat részletes ismertetését, viszont sürgősségi indítvánnyal terjeszti az illetékes parlamenti bizottság, majd a Ház plenáris ülése elé, hogy a közvéleményt és az érintetteket régóta foglalkoztató kérdés nyugvópontra kerüljön.
A kormány első olvasatban megtárgyalta a helyi önkormányzatokról szóló és az önkormányzati képviselőtestületek tagjainak, a polgármestereknek a választásáról készülő törvénytervezeteket. (folyt.köv.)
1990. június 1., péntek 09:27
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|