 |
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
 |
Országgyűlés - Csütörtöki ülésnap (5. rész)
|
A plénum ezután a szövetkezeti tulajdonban lévő termőföld
tulajdon-átruházásának átmeneti tilalmáról szóló törvényjavaslat
általános vitáját kezdte meg. Zsíros Géza (FKgP) immár ötödszörre
átdolgozott módosító indítványát terjesztette elő: ,,a szövetkezet -
eltérő törvényi rendelkezésig - termőföldet nem idegeníthet el,
gazdasági társaság részére vagyoni hozzájárulásként nem adhat át és
a mezőgazdasági szövetkezet tagjai között vagyonrészt nem oszthat
fel,,. Indoklásában hangsúlyozta, hogy javaslatának célja a
megváltott földek visszajuttatása volt tulajdonosaiknak, illetve
törvényes örököseiknek. Fontosnak nevezte, hogy a tsz-tagok között a
vagyonrészt ne osszák fel, de legalábbis függesszék fel egy
meghatározott időre.
A vitában felszólalt kormánypárti képviselők számos példát
hoztak a földeladási manipulációkra, a termőföldek zártkertté,
üdülőtelekké átminősítésére, ennek megakadályozására a moratórium
életbe léptetését szorgalmazták. Véleményük szerint az Országgyűlés
további törvénytelenségeknek állja útját, ha elfogadja a tilalomról
szóló javaslatot. Amennyiben azonban tétovázik, jogtechnikai
problémákba bonyolódik, akkor már nem lesz miről döntenie. A
mezőgazdaság átalakításának végső célját abban jelölték meg, hogy
túlsúlyba kerüljön a magángazdálkodás. Ennek megvalósulását gátolja
a jelenlegi állapot, a földeladások szándéka. Torgyán József (FKgP)
egyenesen úgy fogalmazott, hogy a termőföld kiárusítása a nemzeti
jólét végét jelentené. Amennyiben a tervezett törvényt nem mondja ki
a Parlament, nem lesz alkalom arra, hogy a földtörvényt megalkossák.
Szabó Lajos (FKgP) kijelentette: a földeladás rendkívüli módon
irritálja a vidéki lakosságot, s ennek kapcsán annak a véleményének
adott hangot, hogy az ,,ellenforradalom,, támadásba indult. A
parasztság nem érti, miért nem hoz az Országgyűlés a forradalom, a
forradalmi változások védelme érdekében törvényeket.
Az ellenzék soraiból felszólaló képviselők közül Wachsler Tamás
(Fidesz) annak a véleményének adott hangot, hogy a kormánynak nincs
koncepciója a tulajdonreformra. Ezt látszik alátámasztani az is,
hogy Zsíros Géza ötödszörre is módosítani kényszerült javaslatát.
Lakos László (MSZP) úgy érvelt: a földtulajdon jogának átadásához a
tsz-közgyűlés kétharmadának többségi szavazata szükséges, s ez
szerinte kellő mértékű arány ahhoz, hogy gyakorolják tulajdonjogukat
azok, akik megművelik a földet, illetve használatából élnek. A
tulajdonátalakulás befagyasztása súlyos veszélyekkel járna - mondta.
(folyt.köv.)
1990. május 31., csütörtök 19:26
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|