 |
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
 |
Magyarországi szlovák szervezetek megbeszélése a Parlamentben
(1. rész)
|
1990. május 31., csütörtök - Négy magyarországi szlovák
szervezet - a Magyarországi Szlovákok Demokratikus Szövetsége, a
Magyarországi Szlovák Fiatalok Szervezete, a Szlovák Írók Egylete és
a Szlovákok Szabad Szervezete - képviselői folytattak megbeszélést
csütörtökön az Országházban. A találkozóra - amelyet a Fidesz
közreműködésével a Magyarországi Szlovák Fiatalok Szervezete és a
Felvidéki Magyar Diákszövetség rendezett - eredetileg meghívták a
szlovákiai magyar szervezeteket is, ám ők
közölték: nem tudnak részt venni a megbeszélésen. Ezt egyrészt azzal
indokolták, hogy nem tudtak megegyezni, másrészt pedig kétségeik
voltak afelől, hogy szerencsés visszhangja lenne-e egy ilyen
talákozónak egy héttel a csehszlovákai választások előtt -
világította meg a szlovákiai magyar szervezetek távolmaradásának
okát Németh Zsolt (Fidesz) képviselő.
A találkozón így a magyarországi szlovákság helyzetével
kapcsolatos kérdésekre összpontosult a figyelem. Fodor Gábor, az
Országgyűlés Emberi Jogi, Kisebbségi és Vallásügyi Bizottságának
vezetője a nemzetiségek parlamenti képviseletével összefüggő
elképzeléseket körvonalazta; Wohlfart János, a Nemzeti, Etnikai és
Kisebbségi Titkárság munkatársa pedig a kisebbségek politikai
önszerveződésére, illetve képviseletére vonatkozó államigazgatási
koncepciókról adott tájékoztatást.
Fuhl Imre, a Magyarországi Szlovák Fiatalok Szervezetének tagja
a tanácskozásról elmondta: különösen élénk vitát folytattak a
nemzetiségek parlamenti képviseletének kérdéséről. Ezzel
kapcsolatban a magyarországi szlovák szervezetek felhívták a
figyelmet arra, hogy a témára késő lenne négy esztendő múlva
visszatérni. Átmenetileg elfogadhatónak tűnik az ombudsman
intézményének felállítása, ám a nemzetiségi szószólók
kiválasztásában kívánatos a nemzetiségekre bízni a döntés jogát,
ugyanakkor megfogalmazódott az is, hogy hosszabb távra mindenképpen
más megoldást kell találni a nemzetiségek parlamenti képviseletére -
fűzte hozzá Fuhl Imre. (folyt.köv.)
1990. május 31., csütörtök 17:20
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|