 |
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
 |
Országgyűlés - szerdai ülésnap (1. rész)
|
1990. május 30., szerda - A múlt héten félbeszakadt ülés
napirendjét folytatva kezdte meg munkáját szerda reggel az
Országgyűlés. Még a napirend ismertetése előtt az elnöklő Szabad
György köszöntötte a páholyban helyet foglaló Tőkés László
nagyváradi püspököt, aki rövid beszédet intézett a törvényhozáshoz.
Elöljáróban emlékeztette a jelenlévőket az áprilisi, Václav
Havel által összehívott pozsonyi találkozóra, hangsúlyozva: itt
bizonyossá lett, hogy a közép-kelet-európai országok politikájában
is létjogosultságot nyer az erkölcs. Mint mondotta: az erkölcs
térhódítása a politikában az egész társadalom megújulásának alapját
jelentheti.
Tőkés László - még mindig az erkölcs és politika viszonyát
taglalva - rámutatott: a sorra megbukott kelet-európai zsarnoki
rendszerekben a társadalom értékrendjéből szinte teljesen kiiktatták
az erkölcsi dimenziót. Hozzátette: mindezt kétszeresen szenvedték el
a nemzeti kisebbségek. A mostani megújulásról, politikai és
társadalmi változásokról szólva úgy ítélte, hogy a népképviseleti
parlamentekben megtestesülő társadalmi igazságosság, a korábban
meghurcoltak rehabilitációja jelzi az erkölcs visszatérését a
kelet-európai társadalmakban is.
Rövid beszédének gondolatmenetét összegezve a nagyváradi püspök
leszögezte: az erkölcsileg hiteles politika voltaképpen ökumenikus
szolgálat.
Az Erdélyből érkezett vendég felszólalása után Szabad György
bejelentette, hogy a Magyar Demokrata Fórum képviselőcsoportjának
vezetésével a frakció tagjai Kónya Imrét bízták meg, tekintettel
arra, hogy Antall József - miniszterelnöki tisztje miatt - lemondott
e tisztségéről.
Ezt követően Szabad György ismertette az ülésnap napirendi
pontjait, amely az elmúlt héten elfogadott tárgysorozat értelmében a
következőképpen alakult:
1. Törvényjavaslat a felszámolási eljárásról szóló 1986. évi 11.
törvényerejű rendelet módosításáról.
2. Törvényjavaslat a földről szóló 1987. évi I. törvény
módosítására.
3. Törvényjavaslat az állami és szövetkezeti tulajdonban lévő
termőföld átruházásának átmeneti tilalmáról.
4. Törvényjavaslat a volt egyházi tulajdon ingatlanok
elidegenítési tilalmáról. (folyt. köv.)
1990. május 30., szerda 11:31
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - szerdai ülésnap (2. rész)
|
5. Országgyűlési határozati javaslat a Nemzeti Gyermek- és
Ifjúsági Alapítvány felülvizsgálatáról. (folyt. köv.)
1990. május 30., szerda 11:34
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - szerdai ülésnap (3. rész)
|
Az elfogadott napirendnek megfelelően a felszámolási eljárásról
szóló törvényerejű rendelet kiegészítését indítványozó
törvényjavaslat tárgyalásával foglalkozott az Országgyűlés. Szabó
Iván (MDF), a Gazdasági, a Költségvetési, Adó- és Pénzügyi, valamint
az Alkotmányügyi, Törvényelőkészítő és Igazságügyi bizottságok
együttes álláspontját tolmácsolva kifejtette: a kérdéses
törvényerejű rendeletet ez év tavaszán az Országgyűlés már
módosította, mégpedig úgy, hogy új helyzetet teremtett két
területen. Ennek értelmében fizetésképtelennek tekinthető az a
gazdálkodási szervezet, amely fizetéseit beszüntette. A másik érdemi
módosítás szerint a fizetésképtelenné vált szervezetek kötelesek
önmaguk ellen csődöt bejelenteni, és ezért a gazdálkodó szervezet
vezetője saját vagyoni felelősséggel is tartozik. A bizottsági
előadó szerint 2-3 ezerre tehető a pillanatnyilag fizetésképtelen
gazdálkodó szervezetek száma, az így mutatkozó kintlevőség értéke
meghaladja a 200 milliárd forintot. Ugyanakkor azonban a vállalatok
többségénél kétarcúság tapasztalható, azaz egyazon vállalat
egyidejűleg adós is és hitelező is. Az előadó megállapította azt is,
hogy mindössze 30-40-re tehető azoknak a nagyvállalatoknak a száma,
amelyek ténylegesen a csőd szélén állnak. A szakemberek azt tekintik
indokoltnak, hogy elsősorban ezek a nagy monopóliumok omoljanak
össze, s ne következzen be a gazdasági életet megbénító, egyfajta
dominó-elv, amelynek során kis- és középvállalatok százai, ezrei
kezdeményeznek önmaguk ellen csődeljárást. Az előadó hangsúlyozta,
ez a módosítás nemhogy lazítaná, hanem inkább szigorítja a
csődtörvényben kívánatosnak tartott pénzügyi fegyelmet, ugyanis
gazdasági módszerekkel irányítja a figyelmet a pénzügyi és
gazdálkodási bajok eredetére. Végül utalt arra: ez a kiegészítő
törvényjavaslat összhangban áll hosszú távú gazdaságpolitikai
céljainkkal, eszköze annak, hogy felszámolásra csak azok a
nagyvállalatok kerüljenek, amelyek valóban csődbe jutottak. A
törvény módosítása segítséget nyújt ahhoz, hogy a kis- és
középvállalatok lehetőséget találjanak az életben maradásra.
A törvényjavaslathoz senki nem nyújtott be módosító indítványt,
így az elnök javaslatára a képviselők elfogadták, hogy együttesen
folytassák le az általános és részletes vitát. Polémiára végül is
nem került sor, hiszen egyedül Palotás János (MDF) fejtette ki
véleményét, s messzemenően támogatta a javaslatot. Ugyanakkor
hozzátette: senki se feledkezzen meg arról, hogy ez csak egy
átmeneti intézkedés, ezzel még nem lehet lezártnak tekinteni a sok
területen feszültséget okozó problémakört. (folyt.köv.)
1990. május 30., szerda 14:34
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - szerdai ülésnap (4. rész)
|
A teljes egyetértést mutatta az is, hogy a határozathozatal
során ellenszavazat és tartózkodás nélkül valamennyi képviselő
elfogadta a felszámolási eljárásról szóló törvényerejű rendelet
kiegészítéséről szóló törvényjavaslatot.
Mielőtt a következő napirendi pont tárgyalására tértek volna,
Szabad György megbízott Ház-elnök köszöntötte a teremben helyet
foglaló két amerikai kongresszusi delegációt. Köszönetét fejezte ki,
hogy a William H. Gray, a Newt Gingrich, valamint a Martin Frost által
vezetett képviselőcsoportok eddigi magyarországi tárgyalásaik során
az Egyesült Államok politikai szolidaritásáról, erkölcsi és anyagi
támogatásáról biztosították hazánkat. (folyt.köv.)
1990. május 30., szerda 14:36
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - szerdai ülésnap (5. rész)
|
Az előterjesztéssel, az egybemosódó bizottsági szünetekkel, a
politikai szócsatákkal, módosító javaslatokkal, ügyrendi
indítványokkal ,,fűszerezett,,, ám a konkrét érdemi érveket
túlnyomórészt nélkülöző, és összesen hét órán át tartó általános
vitát végül is szerda este hat órakor felfüggesztette a plénum. A
téma a napirend szerint a földtörvény módosítása volt, erre az
Önkormányzati, Közigazgatási, Belbiztonsági és Rendőrségi Bizottság
terjesztett elő törvényjavaslatot. Lényege, hogy bizonyos
kivételekkel ellenőrzés alá vonják a leendő önkormányzati tulajdont,
amellyel jelenlegi, hivatalosan csak kezelői joggal rendelkező
,,gazdáik,, hatalom-, illetve vagyonátmentési céllal
,,gazdálkodnak,,. Ez a törvényjavaslat a korábbi bizottsági
tárgyalásokon többször változott, s további módosító, illetve
kiegészítő indítványok is kapcsolódnak hozzá.
A plénum napirendjén szerepelt volna még szerdán a termőföldek,
valamint a volt egyházi tulajdon védelmét szolgáló két, különálló
törvényjavaslat. A vitából kitűnt: ez a három tervezet egymással
nincs összhangban, holott hasonló célokat szolgál. A
felszólalásokból mindvégig nehezen volt követhető a képviselők
számára is: pontosan melyik törvényjavaslatról, illetve indítványról
beszélnek az ülésteremben. Annál is inkább, mert az önkormányzati
bizottság például elvetette a volt egyházi tulajdon védelmét
szolgáló önálló törvénytervezetet, s azt beépítette sajátjába.
Szerdán azonban a bizottság ezt a passzust visszavonta, ez erre
vonatkozó módosító javaslat azonban érvényben maradt. Minden
beterjesztő fenntartotta saját indítványát, sőt újabbak is
születtek, mondván: ha csak az ülésnap kezdetén kapnak meg ilyen
fontos előterjesztést, akkor senki ne csodálkozzék azon, hogy
záporoznak a módosító javaslatok. Ezek egyébként a törvény
kijátszásának további lehetőségeire vagy a törvény hatálya alól
kivonandó újabb kivételekre vonatkoztak.
Míg a Magyar Demokrata Fórum, a Független Kisgazdapárt
képviselői következetesen a törvényjavaslat elfogadása mellett
érveltek, sorolva az állami ingatlanok és a szövetkezeti tulajdon
elkótyavetyéléséről, átmentéséről szóló példákat, addig a Fidesz -
nem kevésbé következetesen - kormánykoncepciót sürgetett. Orbán
Viktor és Szájer József arra hívta fel a figyelmet: az utóbbi időben
körülbelül tíz hasonló tartalmú indítvány került a képviselők
asztalára. Ez a tény önmagában is jelző, hogy sürgető lenne a
részletek szabályozása helyett a tulajdonról szóló törvény
megalkotása. (folyt. köv.)
1990. május 30., szerda 18:59
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - szerdai ülésnap (6. rész)
|
A Fidesz frakcióvezetője konkrét kifogást is említett a volt
egyházi vagyon védelmével kapcsolatban, amelyet egy MDF-képviselő
félreértelmezett. E hozzászólást visszautasítva kijelentette: a
Fidesz nem a kereszténydemokrata értékek ellen van, csupán jogi
szempontból bírált egy javaslatot. A későbbiekben pedig, Nagy Ferenc
József földművelésügyi miniszter felszólalása után, hangsúlyozta: ha
a kormány egyik tagja támogatta az indítványokat, ezt a Fidesz úgy
értelmezi, hogy ezentúl ezért a döntésért a Parlament és a kormány
együttesen viseli a felelősséget.
Gál Zoltán, az MSZP-frakció nevében ugyancsak Nagy Ferenc József
egyik kijelentésére reagált, visszautasítva azt a szemrehányást,
hogy lassú a törvényhozás. Ráadásul - mondta - a miniszter akkor
bírálta a törvényhozást, amikor a benyújtott törvénytervezethez a
kormánynak semmi köze nem volt. Véleménye szerint nem képviselőknek
és bizottságoknak kellene ilyen horderejű törvényjavaslatokat
szövegezniök.
Ezekkel a vélekedésekkel szemben a kormányzó pártok úgy
vélekedtek: ezúttal tűzoltó munkát kell végezni, nem lehet várni a
teljes tulajdonkoncepcióra, mert ha most nem fogadják el a
benyújtott előterjesztést, akkor négy hónap múlva már nem lesz
szükség sem új privatizációs, sem új földtörvényre.
A vita végül is azzal szakadt félbe, hogy az elnöklő Szabad
György tisztázta: melyik törvényjavaslathoz milyen módosító
indítványok kapcsolódnak. Kisérletet tett arra is, hogy a plénummal
az általános vita lezárását fogadtassa el, miután azonban több
képviselő is jelezte, hogy további módosító javaslata van, ezt a T.
Ház elvetette. Indítványozta azt is, hogy az Országgyűlés - ha már
felfüggesztette az általános vitát - térjen rá újabb törvényjavaslat
tárgyalására. Ám egy honatya szerint a Parlament szerdai munkája
alapján a közvélemény előtt nevetségessé vált, mint mondotta,
,,produkciója felért a Fővárosi Nagycirkuszéval,,, ezért ajánlotta,
hogy fejezzék be az ülést. Szabad György a vádat visszautasítva
végül is eleget tett a kérésnek.
Az Országgyűlés csütörtökön 10 órakor folytatja munkáját. (MTI)
1990. május 30., szerda 19:04
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|