|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
Tőkés László sajtótájékoztatója
|
1990. május 30., szerda - Az erdélyi magyarság
helybenmaradásának és a kivándoroltak hazatérésének szolgálatát
tüzte célul a Pro Transsylvania Alapítvány, amely erkölcsi és anyagi
támogatást kíván nyújtani az erdélyi magyarságnak szülőföldjén
maradásához - mondotta Tőkés László, nagyváradi református püspök
szerdai, budapesti nemzetközi sajtótájékoztatóján. Az alapítvány
létrehozóinak meggyőződése, hogy a menekülésnek és a kitelepedésnek
az azt kiváltó okok felszámolásával lehet elejét venni - tette
hozzá.
Kérdésekre válaszolva a püspök elmondta: az alapítvány székhelye Budapest, de már Svájcban is nyitottak bankszámlát. A számlaszámokat később nyilvánosságra hozzák. Az alapítvány - amelynek elnöke Sütő András - ugyanis széles nemzetközi segítségre számít. Ugyanakkor szeretnék megszerezni a román és a magyar kormány aktív támogatását is, s összehangolt lépéseket szorgalmaznak a kérdés megoldására. Lehetőségeik szerint gazdasági megoldásokat is keresnek a visszatelepülők felkarolására; véleményük szerint törvényes garanciát kell kérni a hazatérők korábbi ingatlanának, vagyonának visszaadására. Magyarországnak viszont nem szabad bátorítania a kivándorlást.
Tőkés László utalt arra a román külpolitikában még mindig jelenlevő szemléletre, miszerint a külső érdeklődést Románia nemzetiségi politikája iránt az ország belügyeibe való beavatkozásnak minősítik. Ilymódon beavatkozásnak tekinthető a segítségnyújtási szándék, a kivándorlók visszatérésének szorgalmazása is. Véleménye szerint a valóságban éppen fordított a helyzet: azt kell kérni, hogy Románia avatkozzon be saját belügyeibe, ,,vegye szívére,, a magyar és a német nemzetiségű kivándorlók sorsát, demokratikus módszerekkel tegyen meg mindent otthonmaradásukért.
A püspök személyes biztonságára vonatkozó kérdésre válaszolva Tőkés László elmondta: az utóbbi időben nem fenyegették meg őt. A választások előtt azonban sikeres ellenpropagandát fejtettek ki vele szemben, s ennek ,,eredményeként,, nem jutott be a szenátusba. Ennek kapcsán két levelet is bemutatott az újságíróknak: az egyik egy nevében írott hamis levél, amelyben állítólag nyugati anyagi támogatást kért a független Erdélyért harcolva, a másik pedig Papp László volt püspöknek a román miniszterelnökhöz írott feljelentése, Tőkés László ellen. (MTI)
1990. május 30., szerda 15:32
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|