Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1990 › március 15.
1989  1990
1990. január
HKSzeCsPSzoV
25262728293031
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
2930311234
1990. február
HKSzeCsPSzoV
2930311234
567891011
12131415161718
19202122232425
2627281234
567891011
1990. március
HKSzeCsPSzoV
2627281234
567891011
12131415161718
19202122232425
2627282930311
2345678
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
SZER, Magyar híradó:

Március 15. ünneplése Romániában

"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban, rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette meg és koordinálta. Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi létnek. "

Az Országgyűlés Kulturális Bizottságának ülése (1. rész)

1990. május 29., kedd - ,,Pótvizsgára,, kényszerül a megyei lapkiadó vállalatok, illetve a megyei lapok tulajdonjogának átalakításáról szóló állásfoglalás-tervezet, amelyet Balázsi Tibor (MDF) képviselő javaslatára vitatott meg keddi ülésén az Országgyűlés Kulturális, Oktatási, Tudományos, Sport-, Televízió- és Sajtóbizottsága. Balázsi Tibor a vitában elhangzott kifogásokat figyelembe véve módosított javaslatot tesz majd le a sajtóalbizottság asztalára, s az új tervezet majd csak az albizottsági megtárgyalás után kerül ismét a kulturális bizottság napirendjére. E megoldás ötlete azután született meg, hogy a javaslattevő a több mint kétórás vita után az ülés szünetében konzultált a bizottság MDF-es és kereszténydemokrata tagjaival.


Az állásfoglalás-tervezettel kapcsolatban több ellenzéki
képviselő - Vitányi Iván (MSZP), Haraszti Miklós (SZDSZ), Molnár
Péter (Fidesz) - is hangot adott annak az aggályának, hogy a
javaslat lefedi, illetve keresztezi a sajtótulajdonviszonyokkal
foglalkozó ad hoc bizottság munkáját, illetőleg az MSZP vagyonának
elszámolására vonatkozó indítványt. Erre alapozva Vitányi Iván
indítványozta: a kulturális bizottság addig ne foglalkozzon a
javaslattal, amíg az említett két témában nem ismeri a döntést. Elek
István (MDF) viszont úgy vélekedett, hogy az MSZP vagyoni helyzetére
vonatkozó indítvány parlamenti megtárgyalásától függetlenül rendezni
kell a megyei lapkiadók helyzetét. A beterjesztő Balázsi Tibor is
azzal érvelt, hogy a megyei lapkiadók és lapok tulajdonjogának
mielőbbi tisztázása garancia lehet a vidéki sajtóban az
esélyegyenlőség megteremtésére, amire az önkormányzati választások
előtt nagy szükség lenne. Rajk László (SZDSZ) azt kifogásolta, hogy
a tervezetben nincsen kellően tisztázva: az említett lapkiadók,
illetve lapok milyen tulajdonba kerülnek. Nem tartotta elég
világosnak, hogy miként kerülnének a megyei lapkiadók államosítás
után a megyei önkormányzatok tulajdonába. Egyébként ellenezte a
megfogalmazása szerint etatista államosítási törekvést, amely mint
mondta ellentétes még a szociális piacgazdaság elveivel is. Haraszti
Miklós pedig kifejtette: szerinte a megyei lapoknál a fő probléma,
hogy monopóliumokat képeznek, legyenek akár az MSZP, akár a Springer
tulajdonában. Ugyancsak monopolizálási törekvést vélt felfedezni a
javaslat azon pontjában, amely a lapok szakmai és irányítási
átszervezésének felügyeletére ,,hatpárti kuratóriumot,, jelölne ki.
(folyt. köv.)



1990. május 29., kedd 18:52


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Az Országgyűlés Kulturális Bizottságának ülése (2. rész)


Ezzel kapcsolatosan Fodor Tamás (SZDSZ) is megjegyezte, hogy nem
lenne szerencsés a parlamenti viszonyoknak megfelelően
,,prejudikálni,, az önkormányzati választások előtt. Csengey Dénes
(MDF) elmondta: a megyei lapkiadók helyzetének rendezése mellett az
szól, hogy az MSZP mint kiadótulajdonos sajtómonopóliumot tart fenn,
erről le kellene mondania, már csak azért is, mert a rendszerváltás
során a szocialistákat kivéve minden párt tulajdon nélkül lépett át
a demokráciába. A képviselő is úgy vélte, hogy esendő az
állásfoglalás-tervezet megszövegezése, ám - fűzte hozzá - a
gondolatmenete nem az. Csurka István (MDF) azzal érvelt az indítvány
időszerűsége mellett, hogy elfogadása esetén megakadályozhatnák
újabb megyei lapok ,,kiárusítását,,. Másrészt szerinte elsősorban
nem a megyei lapok, hanem a megyei lapkiadók tulajdonjogát kellene
tisztázni. A tervezet ,,legszimpatikusabb,, vonásaként említette,
hogy szorgalmazza: az Igazságügyi Minisztérium dolgozzon ki törvényt
a megyei lapkiadó vállalatok államosítására.

    A hosszúra nyúlt vitában végül szóba került az is, hogy
meglehetősen bonyolult kérdésről van szó, hiszen a megyei lapok
közül hetet már az Axel Springer Budapest Kft. ad ki; tizenkilenc
megyei lapkiadó működik, valamint az említett Springer. Így kérdés
marad, hogy miként foglalkozzanak a megyei lapkiadók, illetve a
Springer által kiadott lapok ügyével.

    A kulturális bizottság áttekintette négy albizottsága
munkatervét is, amelyet kedden délelőtt alakítottak ki az
albizottságok. A sajtóalbizottság elsősorban a médiatörvény
előkészítésére, a nemzeti médiumok vezetőinek kiválasztására,
illetve a jelöltek meghallgatására kíván koncentrálni. Molnár Péter
(Fidesz) különösen fontosnak nevezte, hogy utóbbi témáról mihamarabb
tájékoztatást kapjon az albizottság, miként a frekvenciamoratórium
ügyében is.

    A kulturális albizottság az alkotmánymódosítás kulturális
vonatkozású passzusainak előkészítésével kíván foglalkozni.
Ugyancsak lényegesnek tartják a kulturális értékvédelem tisztázását
a piaci viszonyok között. Az albizottságban egyébként felvetődött,
hogy a művelődési és közoktatási miniszterrel a következő hetekben
konzultálhassanak a képviselők. Konkrét javaslatként
megfogalmazódott, hogy napirendre kellene tűzni a színészi védettség
témáját, a Magyar Rádió és Televizió műsorszórását, különös
tekintettel a szomszédos országokban élő magyarokra, valamint a
filmtörvény előkészítését. (folyt. köv.)



1990. május 29., kedd 19:38


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Az Országgyűlés Kulturális Bizottságának ülése (3. rész)


Az oktatási és tudományos albizottság az első időszakban a
nemzeti alaptantervvel, az oktatási törvény előkészítésével, a
tudománypolitikai törvénnyel kapcsolatos előkészítő munkával kíván
foglalkozni. Ugyancsak véleményezni szeretné a nem állami
felsősoktatási intézményekről szóló rendeletet. Szintén a
megvitatandó témák közé sorolta az oktatás háttérintézményeinek
feltérképezését, az orosznyelv-tanítás kérdését, a nemzeti
kisebbségek oktatását, valamint a világbanki project hasznosítását a
kutatásban és a felsőoktatásban.

    A sport albizottság a sport anyagi alapjainak megteremtésével,
ezen belül a tulajdonviszonyok és a finanszírozás rendezésével
kezdené munkáját. Az első időszakban foglalkozna az önkormányzatok
és a sport kapcsolatának tisztázásával, valamint hozzálátna a
sportirányítás új rendszerének kidolgozásához. Végezetül fontosnak
tartaná egy távlati létesítményfejlesztési program kimunkálását.
(MTI)



1990. május 29., kedd 19:41


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
Lovas Zoltán:

Jöttem láttam győztek - A diadalkudarc (1990.03.01-04.08)

"Mintegy 3-4000 ember gyűlt össze a téren. Az emberek többségének nem volt magyar kokárdája, ilyesmit csak néhányan viseltek, kis fehér vászondarabokat festettek be hozzá, két szélén piros és zöld festékkel. Az ünnepség igen visszafogott és megható volt. Elmondtam a Fidesz szövegét. Amíg beszéltem egyfolytában remegett kezem-lábam. Holott nem volt mitől félni, s mégis! Éreztem, hogy valami nagyon rossz dolog készülődik. Az elmúlt hónapok során kifejlődött bennem valami különös veszélyérzet. Az ünnepség még tartott, amikor már újra autóba ültünk, s indultunk vissza Budapestre... Pest határában jártunk, amikor a Kossuth bemondta, hogy Romániában több helyen is atrocitások érték a március 15-ét ünneplő magyarokat..."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD