|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
Az Országgyűlés Kulturális Bizottságának ülése (1. rész)
|
1990. május 29., kedd - ,,Pótvizsgára,, kényszerül a megyei
lapkiadó vállalatok, illetve a megyei lapok tulajdonjogának
átalakításáról szóló állásfoglalás-tervezet, amelyet Balázsi Tibor
(MDF) képviselő javaslatára vitatott meg keddi ülésén az
Országgyűlés Kulturális, Oktatási, Tudományos, Sport-, Televízió- és
Sajtóbizottsága. Balázsi Tibor a vitában elhangzott kifogásokat
figyelembe véve módosított javaslatot tesz majd le a
sajtóalbizottság asztalára, s az új tervezet majd csak az
albizottsági megtárgyalás után kerül ismét a kulturális bizottság
napirendjére. E megoldás ötlete azután született meg, hogy a
javaslattevő a több mint kétórás vita után az ülés szünetében
konzultált a bizottság MDF-es és kereszténydemokrata tagjaival.
Az állásfoglalás-tervezettel kapcsolatban több ellenzéki képviselő - Vitányi Iván (MSZP), Haraszti Miklós (SZDSZ), Molnár Péter (Fidesz) - is hangot adott annak az aggályának, hogy a javaslat lefedi, illetve keresztezi a sajtótulajdonviszonyokkal foglalkozó ad hoc bizottság munkáját, illetőleg az MSZP vagyonának elszámolására vonatkozó indítványt. Erre alapozva Vitányi Iván indítványozta: a kulturális bizottság addig ne foglalkozzon a javaslattal, amíg az említett két témában nem ismeri a döntést. Elek István (MDF) viszont úgy vélekedett, hogy az MSZP vagyoni helyzetére vonatkozó indítvány parlamenti megtárgyalásától függetlenül rendezni kell a megyei lapkiadók helyzetét. A beterjesztő Balázsi Tibor is azzal érvelt, hogy a megyei lapkiadók és lapok tulajdonjogának mielőbbi tisztázása garancia lehet a vidéki sajtóban az esélyegyenlőség megteremtésére, amire az önkormányzati választások előtt nagy szükség lenne. Rajk László (SZDSZ) azt kifogásolta, hogy a tervezetben nincsen kellően tisztázva: az említett lapkiadók, illetve lapok milyen tulajdonba kerülnek. Nem tartotta elég világosnak, hogy miként kerülnének a megyei lapkiadók államosítás után a megyei önkormányzatok tulajdonába. Egyébként ellenezte a megfogalmazása szerint etatista államosítási törekvést, amely mint mondta ellentétes még a szociális piacgazdaság elveivel is. Haraszti Miklós pedig kifejtette: szerinte a megyei lapoknál a fő probléma, hogy monopóliumokat képeznek, legyenek akár az MSZP, akár a Springer tulajdonában. Ugyancsak monopolizálási törekvést vélt felfedezni a javaslat azon pontjában, amely a lapok szakmai és irányítási átszervezésének felügyeletére ,,hatpárti kuratóriumot,, jelölne ki. (folyt. köv.)
1990. május 29., kedd 18:52
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Országgyűlés Kulturális Bizottságának ülése (2. rész)
|
Ezzel kapcsolatosan Fodor Tamás (SZDSZ) is megjegyezte, hogy nem lenne szerencsés a parlamenti viszonyoknak megfelelően ,,prejudikálni,, az önkormányzati választások előtt. Csengey Dénes (MDF) elmondta: a megyei lapkiadók helyzetének rendezése mellett az szól, hogy az MSZP mint kiadótulajdonos sajtómonopóliumot tart fenn, erről le kellene mondania, már csak azért is, mert a rendszerváltás során a szocialistákat kivéve minden párt tulajdon nélkül lépett át a demokráciába. A képviselő is úgy vélte, hogy esendő az állásfoglalás-tervezet megszövegezése, ám - fűzte hozzá - a gondolatmenete nem az. Csurka István (MDF) azzal érvelt az indítvány időszerűsége mellett, hogy elfogadása esetén megakadályozhatnák újabb megyei lapok ,,kiárusítását,,. Másrészt szerinte elsősorban nem a megyei lapok, hanem a megyei lapkiadók tulajdonjogát kellene tisztázni. A tervezet ,,legszimpatikusabb,, vonásaként említette, hogy szorgalmazza: az Igazságügyi Minisztérium dolgozzon ki törvényt a megyei lapkiadó vállalatok államosítására.
A hosszúra nyúlt vitában végül szóba került az is, hogy meglehetősen bonyolult kérdésről van szó, hiszen a megyei lapok közül hetet már az Axel Springer Budapest Kft. ad ki; tizenkilenc megyei lapkiadó működik, valamint az említett Springer. Így kérdés marad, hogy miként foglalkozzanak a megyei lapkiadók, illetve a Springer által kiadott lapok ügyével.
A kulturális bizottság áttekintette négy albizottsága munkatervét is, amelyet kedden délelőtt alakítottak ki az albizottságok. A sajtóalbizottság elsősorban a médiatörvény előkészítésére, a nemzeti médiumok vezetőinek kiválasztására, illetve a jelöltek meghallgatására kíván koncentrálni. Molnár Péter (Fidesz) különösen fontosnak nevezte, hogy utóbbi témáról mihamarabb tájékoztatást kapjon az albizottság, miként a frekvenciamoratórium ügyében is.
A kulturális albizottság az alkotmánymódosítás kulturális vonatkozású passzusainak előkészítésével kíván foglalkozni. Ugyancsak lényegesnek tartják a kulturális értékvédelem tisztázását a piaci viszonyok között. Az albizottságban egyébként felvetődött, hogy a művelődési és közoktatási miniszterrel a következő hetekben konzultálhassanak a képviselők. Konkrét javaslatként megfogalmazódott, hogy napirendre kellene tűzni a színészi védettség témáját, a Magyar Rádió és Televizió műsorszórását, különös tekintettel a szomszédos országokban élő magyarokra, valamint a filmtörvény előkészítését. (folyt. köv.)
1990. május 29., kedd 19:38
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Országgyűlés Kulturális Bizottságának ülése (3. rész)
|
Az oktatási és tudományos albizottság az első időszakban a nemzeti alaptantervvel, az oktatási törvény előkészítésével, a tudománypolitikai törvénnyel kapcsolatos előkészítő munkával kíván foglalkozni. Ugyancsak véleményezni szeretné a nem állami felsősoktatási intézményekről szóló rendeletet. Szintén a megvitatandó témák közé sorolta az oktatás háttérintézményeinek feltérképezését, az orosznyelv-tanítás kérdését, a nemzeti kisebbségek oktatását, valamint a világbanki project hasznosítását a kutatásban és a felsőoktatásban.
A sport albizottság a sport anyagi alapjainak megteremtésével, ezen belül a tulajdonviszonyok és a finanszírozás rendezésével kezdené munkáját. Az első időszakban foglalkozna az önkormányzatok és a sport kapcsolatának tisztázásával, valamint hozzálátna a sportirányítás új rendszerének kidolgozásához. Végezetül fontosnak tartaná egy távlati létesítményfejlesztési program kimunkálását. (MTI)
1990. május 29., kedd 19:41
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|