Rendszerváltás és az MTI

	Parlamenti bizottsági ülések (1. rész)
1990. május 29., kedd - Zárt ülést tartott kedden az Országgyűlés Külügyi Bizottsága. A tanácskozásról Bratinka József (MDF) a bizottság tagja tájékoztatta az MTI munkatársát. Elmondta: a testület Magyarország Varsói Szerződésbeli tagságával foglalkozott. Elsősorban katonai szakértőket hallgatott meg arról: milyen katonai kötelezettségeket ró a Magyar Köztársaságra VSZ-tagsága, milyen nehézségeket, illetve zavart okozhat katonai szempontból a kilépés. Lévén, hogy katonai, több ponton pedig titkos tájékoztatásról volt szó, ez indokolta, hogy ezúttal a bizottság üléséről kizárták a nyilvánosságot. A döntés egyébként alapos körültekintést igényel és megköveteli a diplomáciai szabályok betartását is. Az elkövetkező időszakot a véleménycsere jellemzi majd, hiszen az Országgyűlés elvetette e témában a sürgősségi tárgyalást. Annyi bizonyos, hogy a Külügyi Bizottság szükségesnek tartja egy parlamenti vegyesbizottság létrehozását, amely a Varsói Szerződéssel, illetőleg az esetleges kilépéssel vagy az erről folytatandó tárgyalásokkal összefüggő részletkérdéseket tisztázná folyamatosan. A képviselő a bizottsági tanácskozásról annyi konkrétumot árult el, hogy a katonai szakértők szerint sem lehetetlen Magyarország kilépése a Varsói Szerződésből, sőt, bizonyos előkészítő munkálatokra is sor került. Katonai szempontból nincs olyan ok, amely teljes mértékben kizárná a kilépés lehetőségét. A képviselő megítélése szerint általános vélemény, hogy a VSZ felbomlóban van, az utóbbi időben egyébként is sokat változott - ezt a katonai szakértők is megerősítették. Általános óhaj Magyarország kilépése a szervezetből. A bizottság azonban nem támogat felelőtlen és egyoldalú lépéseket ebben az ügyben. A távlati cél - a kormányprogrammal összehangban - az lehet, hogy Magyarország része legyen az egységes európai védelmi rendszernek. Ehhez szükség van a nemzetközi szerződések, a kétoldalú megállapodások felülvizsgálatára, a magyar honvédség korszerűsítésével is összefüggésben nemzetközi jogi garanciák kidolgozására. Erről a bizottság ajánlást tesz a kormány számára. A testület egyértelmű állásfoglalása: a kilépésről meg kell kezdeni a tárgyalásokat. Az Alkotmányügyi, Törvényelőkészítő és Igazságügyi Bizottság folytatta hétfőn megkezdett munkáját, ezúttal a szerdai plenáris ülésre készülve. (folyt. köv.) 1990. május 29., kedd 17:37
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Parlamenti bizottsági ülések (2. rész)
Azokat a sürgősséggel benyújtott indítványokat, törvényjavaslatokat vitatta meg, amelyeket már a múlt heti plenáris ülésen terveztek megtárgyalni. A bizottság támogatta a nemzeti és nyelvi kisebbségek országgyűlési képviseletéről szóló törvény módosítását, amely csupán arra szorítkozik, hogy a nemzetiségi képviselők parlamenti megválasztására korábban megszabott 30 napot 60 napra változtatja. A testület módosításokkal elfogadta a felszámolási eljárásról szóló jogszabály kiegészítését szorgalmazó javaslatot is. Szakmailag viszont kifogásolhatónak minősítette az Emberi jogi, Kisebbségi és Vallásügyi Bizottság indítványát a volt egyházi tulajdonú állami ingatlanok elidegenítésének tilalmáról. Ezt a tervezetet a jogászok benyújtott formájában elvetette, minthogy azonban a kérdést fontosnak tartotta, egy másik törvényjavaslatba - ez átfogóan korlátozná az állami ingatlanok eladásának lehetőségét - beépítette. A bizottságban viszonylag rövid vita zajlott az alkotmánymódosításról. Ennek alapján várható, hogy a csütörtöki plenáris ülésen , amikor megkezdődik az alkotmánymódosítás általános vitája, elsősorban azok a pártok érvelnek a javasolt módosítások ellen, amelyek nem érintettek az MDF-SZDSZ paktumban. Szinte bizonyos az is, hogy a Fidesz módosító javaslatokkal áll elő. Az Önkormányzati, Közigazgatási, Belbiztonsági és Rendőrségi Bizottság szintén kedden tartotta meg ülését, mert - mint a bizottság elnöke erről pénteken értesült - az a feladat várt rá, hogy meghallgassa Verebélyi Imrét, a Belügyminisztérium leendő közigazgatási államtitkárát. A meghallgatás rendkívül rövid idő alatt véget ért, mert a testület nem tartott igényt az államtitkár szakmai elképzeléseinek kifejtésére, mondván: ezt már korábban megtette az azóta kinevezett belügyminiszter. Verebélyi Imre tömören vázolta szakmai pályafutását és szólt arról is: szakemberként kíván tevékenykedni, ezért felfüggesztette MSZP-tagságát. Elmondta azt is: az önkormányzati és a helyhatósági választási törvény tervezete elkészült, szakmailag alaposan megvitatott és előkészített mindkét tervezet, a Parlamentnek jóformán már csak a politikai döntéseket kell meghoznia. A képviselők várhatóan e hét végén vagy a jövő hét elején, a kormány álláspontjával együtt megkapják az anyagot, s ha a plénum nem június közepén fejezné be ülésszakát - ahogyan ezt az alkotmány kimondja -, hanem 2-3 héttel később, elegendő idő állna rendelkezésre megvitatásához. (MTI) 1990. május 29., kedd 17:43
Vissza » A hírhez kapcsolódik »