|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
Antall József hazaérkezett Nyugat-Berlinből (1. rész)
|
1990. május 27., vasárnap - Antall József miniszterelnök vasárnap
délben a menetrendszerinti berlini Malév-járattal hazaérkezett Nyugat-
Berlinből, ahol a Német Katolikusok Központi Bizottságának meghívására
részt vett a 90. Német Katolikus Kongresszuson. A miniszterelnök a
Ferihegyi repülőtérről helikopterrel folytatta útját Nagycenkre, hogy
eszmecserét folytasson az Alpok-Duna Együttműködés tagországainak
miniszterelnök-helyetteseivel, ám előtte rövid interjut adott magyar
újságíróknak.
Antall József elöljáróban elmondta, hogy útjának egyik legfontosabb eseménye az a beszélgetés volt, amelyet Helmut Kohl szövetségi kancellárral folytatott. Ez a megbeszélés - melyre a meghívást Antall József még miniszterelnöki kinevezése előtt kapta - egyben előkészítette a két politikus közötti, június 21-ére tervezett bonni hivatalos találkozót. A mostani eszmecserén mindekelőtt Magyarországnak Európához fűződő kapcsolatairól volt szó. Helmut Kohl reálisnak vélte, hogy hazánk 1992-t követően, még az évtized végéig teljes jogu tagja legyen Európai Gazdasági Közösségnek. Ez természetesen nemcsak rajtunk múlik - fűzte hozzá Antal József -, hanem a Közös Piac belső szervezetén, a tagállamok belső viszonyain. És azt is figyelembe kell venni, hogy még Ausztria sem csatlakozott, nekünk pedig nyilvánvalóan csak azután lesz esélyünk a tagság elnyerésére.
Kohl kancellár egyértelműen biztosított minket arról - folytatta a miniszterelnök -, hogy az NSZK továbbra is nagyra értékeli azt a szerepet, amelyet Magyarország a német egység előkészítésében játszott. A megbeszélésen kijelentette, hogy az NSZK kész közvetlen anyagi támogatásban részesíteni Magyarországot és megadni a gazdasági struktúránk átalakításával kapcsolatos átképzési segítséget. Mindezeken túl Németország részt kíván vállalni a magyarországi menedzserképzésben, az új helyhatósági szervezetek hivatalnok-gárdájának, sőt még a rendőröknek a továbbképzésében is, tehát mindabban számíthatunk a segítségére, ami egy modern államszervezet kialakításához szükséges.
A kétoldalú megbeszélések napirendjén szerepelt az európai politikai helyzet áttekintése is - folytatta Antall József. Ezen belül Kohl kancellár tájékozódhatott a magyar Parlamentnek a varsói paktummal kapcsolatos állásfoglalásáról. A két fél megállapította: mindkét ország érdekelt abban, hogy Gorbacsov megőrizze politikai helyzetét és súlyát. (folyt.köv.)
1990. május 27., vasárnap 16:31
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|