|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
A Magyar Szocialista Párt II. kongresszusa (1. rész)
|
1990. május 26., szombat - Megkezdődött szombaton a Magyar
Szocialista Párt II. kongresszusa. A kétnaposra tervezett
tanácskozáson a 415 küldött elsősorban a párt erkölcsi állapotával,
politikai jellegével, ellenzéki politikájának fő irányaival
kapcsolatos kérdéseket vitatja meg.
Az első napon a résztvevők először négy vitaindító referátumot hallgattak meg. A Szocialista Párt helyzetéről és feladatairól Nyers Rezső, az MSZP elnöke beszélt. Elmondotta: az utolsó kongresszus óta erősödött az a meggyőződése, hogy nincs ok különbséget tenni szocialista és szociáldemokrata között. Ez a gyakorlat hibásnak bizonyult, a magyar munkásmozgalom akkor futott vakvágányra, amikor 1948-ban a kommunista szárny erőszakkal bekebelezte a szociáldemokrata irányzatot. Ezzel a szociáldemokráciát és egyben a demokráciát is megsemmisítette, ugyanakkor teret nyitott az önkényuralomnak. Nyers Rezső a továbbiakban azt hangsúlyozta: a Szocialista Párt továbbra is küzd az elnyomás minden fajtája ellen, elismeri és támogatja a demokratikus jogállam létrejöttét. Ezzel összefüggésben kifejtette: a szocialisták ellenzékisége mélyebb gyökerű, mint csupán a kormányzat opponálása; a demokratikus szocializmus a népfelség elvén alapszik, s a népakarat kifejeződése nem korlátozódik csupán a parlamentarizmusra. Hangoztatta, hogy a szocialisták elismerik az Országgyűlést mint a legfelsőbb népképviseletet, de úgy gondolják, hogy a népnek kell köztársasági elnököt választani. Határozottan ellenzik viszont azt, ha a többségi pártok hatalmi érdekekből, alkuk révén újra meg újra megváltoztathatják az alkotmányt.
Nyers Rezső az önkormányzatokkal összefüggésben elmondotta: a Szocialista Párt ellenzi azt az elképzelést, hogy a megye ne közigazgatási közvetítő, hanem önkormányzati szerv legyen. A megyei önkormányzat ugyanis nem valóságos, hanem közvetett, így csupán a bürokráciát növeli, és korlátozhatja, sőt meg is fojthatja a községi önkormányzatot. Nyers Rezső végezetül az elnökség nevében leköszönt megbizatásáról.
Vitányi Iván, az országos elnökség tagja a párt arculatának, jellegének meghatározásával foglalkozott. Elmondotta: e kérdésben egyetértés alakult ki abban, hogy az MSZP szociáldemokrata jellegű, a Szocialista Internacionálé elveit követő párt. (folyt. köv.)
1990. május 26., szombat 16:45
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|