|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
Egy hónap múlva alakul meg a budapesti értéktőzsde
|
1990. május 21., hétfő - Hivatalosan június 21-én, azaz egy
hónap múlva alakul meg a budapesti értéktőzsde. Az alakulás
elsősorban jogi jelentőségű lépés lesz a magyar értéktőzsde
kifejlődésének több éves folyamatában, hiszen már napjainkban is
tőzsdei forgalmat bonyolítanak le az Értékpapír Kereskedelmi
Megállapodás (ÉKM) tagjai a Váci utcai Nemzetközi Kereskedelmi
Központban. A hivatalos megalakuláskor kerül sor a tőzsdei
alapszabály, valamint a tőzsdére vonatkozó különböző belső
rendszerek szabályzatainak elfogadására - nyilatkozta Hardy Ilona,
az Értékpapír Kereskedelmi Titkárság vezetője az MTI-nek.
Hangsúlyozta, hogy a márciusban hatályba lépett értékpapír- és tőzsdetörvény szerint Magyarországon a tőzsdealapításhoz legalább 15 értékpapír-kereskedelemmel foglalkozó cég (alapító tőzsdetag), és 150 millió forint alapítói vagyon szükséges. Az alakuláshoz a Minisztertanács jóváhagyása is kell. A budapesti értéktőzsde jogelődjének és előfutárának számító, 1987 végén bankokból, értékpapírkereskedő cégekből létrejött Értékpapír Kereskedelmi Megállapodás jelenlegi tagjaiból várhatóan 20-25, az ezekben a hónapokban alakuló új tőzsdecégek közül pedig 5-10 cég válik a budapesti értéktőzsde alapító tagjává.
Az elmúlt héten az ÉKM a tőzsdealapítás előkészítéseként, a tőzsdei szabályzatok véglegesítése céljából két alkalommal tartott közgyűlést. A tagok megállapodtak abban, hogy az alapszabályt, a tőzsdei kereskedelem rendjéről, az információs rendszerről, a tőzsdei elszámolás rendjéről, a tőzsdebíróságról, a társaságok bevezetési feltételéről szóló szabályzatokat a vita során kialakuló módosítási javaslatokkal kiegészítve terjesztik majd a júniusi alakuló közgyűlés elé.
A tőzsde végleges helye a Vörösmarty téri banképület földszinti, jelenleg üresen álló márványtermében lesz, amelyet a magyar állam, illetve az Állami Fejlesztési Intézet ad át a tőzsde tulajdonába. A helyiség tőzsdeteremmé történő átalakítása elkezdődött, ez azonban hosszabb időt vesz igénybe, így a nagyterem átadásáig továbbra is a Váci utcai Nemzetközi Kereskedelmi Központban lévő első emeleti tőzsdeteremben bonyolítják a tőzsdei kereskedést. A budapesti értéktőzsde megalakulását jelentős külföldi érdeklődés kíséri. Fokozott a várakozás azért is, mert a privatizáció megindulásával várhatóan megnövekszik a budapesti értéktőzsde részvényforgalma. A hivatalos megalakulás napjára új részvényeket és kötvényeket is kibocsátanak. (MTI)
1990. május 21., hétfő 17:50
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|