|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
VSZ - amerikai szakértő 1.
|
Kis Csaba, az MTI tudósítója jelenti:
Párizs, 1990. május 13. vasárnap (MTI-tud.) - ,,Belpolitikai
szempontból érthető, ha Magyarországon felmerül a Varsói Szerződés
tagságának kérdése, gyakorlati szempontból azonban ennek nincs
különösebb jelentősége,, - jelentette ki Stephen Larraby, a New
Yorkban működő Kelet-Nyugati Biztonsági Tanulmányok Intézetének
helyettes vezetője az MTI tudósítójának kérdésére.
Ő volt az egyik meghívott előadó az észak-atlanti közgyűlés, a NATO-tagállamok parlamenti képviselői szervezetének párizsi tanácskozásán a katonai szövetségek jövőjéről folytatott vitában.
Az amerikai szakértő véleménye szerint természetes, hogy a közép- és kelet-európai államokban előbb-utóbb felmerül a varsói szövetség tagságának kérdése. A nyugati katonai-politikai szakértőket azonban ez a téma jóval kevésbé érdekli, sőt még az atlanti szövetségen belül is az a nézet a leginkább elterjedt, hogy a Varsói Szerződésnek fenn kell maradnia, legalábbis addig, amíg nem jön létre a megállapodás a hagyományos fegyveres erők és a fegyverzet csökkentéséről, illetve a 2+4 tárgyalásokon Németország státusának rendezéséről. A NATO számára ugyanis a leszerelési tárgyalások keretét jelenleg is a két katonai szövetség közötti megbeszélés jelenti, a megállapodás elérését csak így látják lehetségesnek.
Kétségtelen, hogy a Varsói Szerződés katonai-politikai szövetségként széthullóban van - jelentette ki az amerikai szakértő. - Éppen ezért a NATO-tagállamok számára az adott pillanatban legalábbis közömbös, hogy annak egyik, vagy másik tagállama a bennmaradást, vagy a kilépést választja-e, annál is inkább, mert szemmel látható, hogy a szerződés, ezen belül a Szovjetunió már nem képes arra, hogy bármilyen mértékben ellenőrzése alá vonja a tagok külpolitikai, vagy katonapolitikai lépéseit, s jelenleg ez nem is áll szándékában. Mivel előbb-utóbb az európai biztonság kérdései a tömbök közötti tárgyalások helyett szélesebb körű európai fórum hatáskörébe kerülnek át, a katonai szerződések szerepe csökkenni fog, sőt egyes kérdésekben meg is szűnik majd. (folyt.)
1990. május 13., vasárnap 10:32
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|