|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
Parlamenti bizottságok ülése (2. rész)
|
Az Alkotmányügyi, Törvényelőkészítő és Igazságügyi Bizottság ülését a kezdetétől a végéig - mintegy négy órán át - lényegében az SZDSZ, illetve az Igazságügyi Minisztérium és az MDF közötti vita jellemezte.
Azzal kezdődött, hogy dr. Salamon László (MDF), a bizottság elnöke előterjesztette a testülethez érkező levelek, beadványok kezelésére vonatkozó javaslatát, amely szerint ő jelölné ki, hogy a testület mely tagját milyen ügyek intézésével bízza meg. Ez ellen azonnal szót emelt Tölgyessy Péter (SZDSZ), hangsúlyozva: a bizottság elnöke nem a testület vezetője, tagjai pedig egyenrangúak, ezért elfogadhatatlan a javasolt módszer.
Amikor a beadványok kezelésének módjában végül is sikerült megállapodni, a bizottság SZDSZ-es képviselői felvetették: azt tartanák az Országgyűlés számára a legjobb munkamódszernek, ha plenáris üléseit kedden és csütörtökön, bizottsági üléseit pedig hétfőn és szerdán tartaná. A plenáris ülések első napján folytatnák le a törvénytervezetek általános, második napján pedig részletes vitáját. Így a köztes bizottsági napon lehetővé válna, hogy a bizottságok a módosító indítványokat alaposan átgondolják, megvitassák, s ezzel elkerülnék a teljes ülések folytonos megszakítását.
Bár Kónya Imre (MDF) kétségbe vonta, hogy ez a téma - akár javaslat formájában is - e bizottság kompetenciájába tartozna, a testület végül is úgy döntött: a maga számára ezt a munkamódszert választja, és javasolja az Ügyrendi, illetve a Házbizottságnak az indítvány mielőbbi átgondolását, majd bevezetését.
Ezt követően a bizottság viszonylag rövid idő alatt végzett a magyar állampolgárságtól megfosztó határozatok hatályának megszűnéséről szóló törvény módosítására vonatkozó tervezettel. Tölgyessy Péter mindössze annyi megjegyzést fűzött hozzá: érdemes lenne a későbbiekben azon gondolkodni, hogy megszűnjék az állampolgárságtól való megfosztás intézménye. Ismeretes, hogy az Országgyűlés alakuló ülésén a Független Kisgazdapárt javasolta: az elhunyt személyek is kapják vissza állampolgárságukat. A javaslattevők elsősorban a néhai Nagy Ferenc egykori miniszterelnök és társai rehabilitálására gondoltak. A sürgősséggel beterjesztendő törvényjavaslat természetesen ennél általánosabban fogalmaz. Füzessy Tibor (KDNP), - bár e bizottságnak nem tagja - indítványozta, hogy az elhunytak esetében az állampolgárság visszaállítását kössék a hozzátartozók kérelméhez. Ezt azonban a bizottság elvetette, és egyhangúlag az eredeti törvényjavaslatot támogatta. (folyt. köv.)
1990. május 11., péntek 16:15
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|